Szemafor hát!
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Vizsgálatunkban sikerült a szóbeliségben leggyakoribb, szélsőségesen multifunkcionális magyar diskurzusjelölőnek, a hát-nak öt, páronként szignifikánsan eltérő prozódiai jellemzőkkel bíró változatát elkülöníteni. Egészen pontosan a következő prozódiai jellemzők [l, l', p] hármasáról van szó, ahol l a hát hangsor kiejtésének hosszát jelöli, p az eközben változó alapfrekvencia-értékekből adódó dallamosságot, l' pedig a hát-ot követő szünet hosszát. Eredményeink nem állnak ellentétben a Dér és Markó szerzőpároséival (Dér–Markó 2017), akik alapvetően fordulópozíciók szerint különítenek el funkciókat, míg a mi legfőbb állításunk az, hogy csak fordulókezdő mondatéli hát-funkcióból szignifikánsan elkülöníthető négy-, sőt tulajdonképpen ötféle: a „határozott”, a „bizonytalan”, az „aggodalmas” és kétféle „incselkedő”; tárgyalunk továbbá egy mondatzáró „nyomatékosító” hát-ot is. Az által, hogy Dér és Markó ezeket el nem különítetten értékelte statisztikailag, semlegesíthette a különbségeiket. A mi elsődleges célunk viszont éppen e különbségekkel volt kapcsolatos: azt kívántuk kísérletesen igazolni, hogy a fordulókezdő hát az Alberti (2016) által felvetett szemaforszerű viselkedést mutatja.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Alberti, Gábor 2005. Accessible referents in „opaque” belief contexts. In Hans van Ditmars – Andreas Herzig (szerk.) Proc. of the 9th ESSLLI Belief Revision and Dynamic Logic Workshop. Edinburgh: University of Edinburgh. 1–7.
Alberti Gábor 2011. ReALIS: Interpretálók a világban, világok az interpretálóban. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Alberti Gábor 2016. Hát a meg meg a hát. In Kas Bence (szerk.) „Szavad ne feledd!” Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 17–27.
Alberti, Gábor – Mónika Dóla – Judit Kleiber 2014. Mood and modality in Hungarian: Discourse Representation Theory meets Cognitive Linguistics. Argumentum 10:172–191.
Alberti, Gábor – Márton Károly 2012. Multiple level of referents in information state. In Alexander Gelbukh (szerk.) Computational Linguistics and Intelligent Text Processing. CICLing 2012. (Lecture Notes in Computer Science 7181) Berlin, Heidelberg: Springer. 349–362. doi: https://doi.org/10.1007/978-3-642-28604-9_29
Alberti Gábor – Kleiber Judit – Kárpáti Eszter 2017. Reális (ReALIS) kép a másik elméjéről. In Márton Miklós – Molnár Gábor – Tőzsér János (szerk.) Más elmék. Budapest: L’Harmattan Kiadó. 237–268.
Alberti, Gábor – Judit Kleiber – Zsuzsanna Schnell – Veronika Szabó 2016. Intensional profiles and different kinds of human minds. „Case studies” about Hungarian imperative-like sentence types. LingBaW (Linguistics Beyond and Within) 2:6–26.
Alberti, Gábor – László Nőthig 2015. ReALIS2.1: The implementation of generalized intensional truth tvaluation and expositive speech acts in on-going discourse. International Journal on Advances in Intelligent Systems 8/1–2:85–106.
Alberti, Gábor – Noémi Vadász – Judit Kleiber 2014. Ideal and deviant interlocutors in a formal interpretation system. In Andrzej Zuczkowski – Ramona Bongelli – Ilaria Riccioni – Carla Canestrari (szerk.) Communicating Certainty and Uncertainty in Medical, Supportive and Scientific Contexts. (Dialogue Studies 25) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 59–78. doi: https://doi.org/10.1075/ds.25.03alb
Asher, Nicholas – Alex Lascarides 2003. Logics of Conversation. Cambridge: Cambridge University Press.
Austin, John Langshaw 1975 [1962]. How To Do Things With Words. Oxford: Oxford University Press.
Bell, David M. 1998. Cancellative discourse markers. A core/periphery approach. Pragmatics 8/4:515–541. doi: https://doi.org/10.1075/prag.8.4.03bel
Boersma, Paul 2001. Praat, a system for doing phonetics by computer. Glot International 5/9–10:341–345.
Chomsky, Noam 2013. Problems of projection. Lingua 130:33–49. doi: https://doi.org/10.1016/j.lingua.2012.12.003
Dér Csilla Ilona 2015. Diskurzusjelölők a spontán beszélt nyelvben. Kézirat. Budapest.
Dér Csilla Ilona – Markó Alexandra 2007. A magyar diskurzusjelölők szupraszegmentális jelöltsége. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Nyelvelmélet – nyelvhasználat. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 61–67.
Dér Csilla Ilona – Markó Alexandra 2017. A „hát” funkciói a prozódiai megvalósulás függvényében. Beszédkutatás 25:105–117. doi: https://doi.org/10.15775/Beszkut.2017.105-117
Dowty, David R. – Robert E. Wall – Stanley Peters 1981. Introduction to Montague Semantics. (Studies in Linguistics and Philosophy 11) Dordrecht: Reidel.
Farkas, Judit – Magdolna Ohnmacht 2012. Aspect and eventuality structure in a representational rynamic semantics. In Gábor Alberti – Judit Farkas – Judit Kleiber (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája. 353–379.
Fischer, Kerstin 2006. Towards an understanding of the spectrum of approaches to discourse particles: Introduction to the volume. In Kerstin Fischer (szerk.) Approaches to Discourse Particles. Amsterdam: Elsevier. 1–20.
Gocsál Ákos 2012. A beszéd alaphangmagasságának mérése spontán beszédből és izolált [ə]-hangokból, férfi és női beszélőknél. In Markó Alexandra (szerk.) Beszédtudomány. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, ELTE Bölcsészttudományi Kar. 316–331.
Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
Kamp, Hans – Josef van Genabith – Uwe Reyle 2011. Discourse Representation Theory. In Dov M. Gabbay – Franz Guenthner (szerk.) Handbook of Philosophical Logic. Vol. 15. Berlin: Springer. 125–394.
Kleiber, Judit 2005. Across world(let)s in a representationist interpretation system. In Judit Gervain (szerk.) Proceedings of the Tenth ESSLLI Student Session. 112–121.
Kleiber Judit 2012. Keresd a szándékot! Az információállapot változása eldöntendő kérdéseknél. In Alberti Gábor – Farkas Judit – Kleiber Judit (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája. 332–352.
Kleiber, Judit – Gábor Alberti 2014. Uncertainty in polar questions and certainty in answers? In Sibilla Cantarini – Werner Abraham – Elisabeth Leiss (szerk.) Certainty-uncertainty – and the Attitudinal Space in Between. (Studies in Language Companion Series 165) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 135–152. doi: https://doi.org/10.1075/slcs.165.08kle
Kleiber, Judit – Gábor Alberti – Veronika Szabó 2016. The intensional profiles of five hungarian imperative sentence types. Linguistica 56/1:161–172. doi: https://doi.org/10.4312/linguistica.56.1.161-172
Mey, Jacob L. 2001. Pragmatics: An introduction. 2nd edition. Oxford: Blackwell.
Oishi, Etsuko 2014. Discursive functions of evidentials and epistemic modals. In Sibilla Cantarini – Werner Abraham – Elisabeth Leiss (szerk.) Certainty-uncertainty – and the Attitudinal Space in Between. (Studies in Language Companion Series 165) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 239–262. doi: https://doi.org/10.1075/slcs.165.14ois
Oishi, Etsuko 2016. Austin’s Speech Acts and Mey’s Pragmemes. In Keith Allan – Alessandro Capone – Istvan Kecskes (szerk.) Pragmemes and Theories of Language Use. (Perspectives in Pragmatics, Philosophy & Psychology) Berlin: Springer. 335–350.
Schirm Anita 2007–2008. A hát diskurzusjelölő története. Nyelvtudomány III–IV:185–201.
Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. http://goo.gl/BXvGVU
Schirm Anita 2017. A diskurzusjelölők vizsgálati módjai. Előadás. IX. Nyelvtudományi Szuperkurzus, 2017. január 25. Pécs.
Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press.
Searle, John R 1979. Expression and Meaning. Studies in the Theory of Speech Acts. Cambridge: Cambridge University Press.
Searle, John R. 1983. Intentionality. An Essay in the Philosophy of Mind. Cambridge: Cambridge University Press.
Szeteli, Anna – Gábor Alberti 2018. The interaction between relevant-set based operators and a topic–predicate dimension. LingBaW (Linguistics Beyond and Within) 4:161–172.
Varga László 1994. A hanglejtés. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 468–549.
Varga, László 2016. The intonation of topic and comment in the Hungarian declarative sentence. Finno-Ugric Languages and Linguistics 5/2:46–77.