A kontrasztív topik inverzhatóköri rejtélye – ami nincs is

Article Sidebar

PDF
Megjelent: máj. 17, 2018
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2018.1.3
Kulcsszavak:
inverz hatókör, kontrasztív topik, maradványmozgatás

Main Article Content

Farkas Judit
PTE Nyelvtudományi Tanszék
Alberti Gábor
PTE Nyelvtudományi Tanszék
https://orcid.org/0000-0001-8907-0715

Absztrakt

Kiindulópontunk a hatóköri elv, amely szerint a magyarban az ige előtti bővítmények hatóköri sorrendje megfelel a szórendnek. Ezen elv alól viszont mintha kivételt képezne a kontrasztív topik specifikálójában álló kvantor- vagy más ω operátorkifejezés, amelynek mintha inverz hatóköre lenne a kontrasztív topikot kötelezően követő fókuszhoz képest: Foc > ω, a szórend ellenében. Az inverzhatóköri rejtélyre kidolgozott Gyuris-féle megoldási javaslat egyik eleme a következő – megmagyarázatlan – megfigyelés: csak azok a kontrasztív topikot tartalmazó magyar mondatok jól formáltak, amelyeknek van egy olyan jól formált megfelelőjük, amelyben a kontrasztívan topikalizált ω kifejezés posztverbálisan helyezkedik el. Azt állítjuk, hogy ebből a „jól formált megfelelőből” egy számos magyar szintaktikai jelenségre sikerrel alkalmazott maradványmozgatásos technikával úgy hozhatjuk létre a „problematikus” szórendi változatot, hogy inverzhatóköri rejtélyről beszélni egyszerűen okafogyottá válik, mert az Foc > ω egyenes hatóköri sorrenden az elvégzett maradványmozgatás nem változtat.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Farkas, J. és Alberti, G. 2018. A kontrasztív topik inverzhatóköri rejtélye – ami nincs is. Jelentés és Nyelvhasználat. 5, 1 (máj. 2018), 65–92. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2018.1.3.
Folyóirat szám
Évf. 5 szám 1 (2018)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Szerző életrajzok

Farkas Judit, PTE Nyelvtudományi Tanszék

Farkas Judit (PhD) jelenleg egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékén, a cikk első változatának készítésekor viszont még a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt (az Átfogó magyar nyelvtan (Comprehensive Resource Grammars: Hungarian) OTKA-óriásprojekt tagjaként). Nyelvtörténeti projektekben is dolgozik, valamint a magyar generatív nyelvészet eredményeinek a közoktatásba való integrálásán is munkálkodik.

Alberti Gábor, PTE Nyelvtudományi Tanszék

Alberti Gábor (DSc) egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a Nyelvtudományi Tanszéket és a Nyelvtudományi Doktori Iskolát, valamint a ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportot vezeti. Formális, lexikai és diskurzusszemantikai kutatásokon kívül a magyar nyelv generatív szintaktikai leírásában is részt vesz, jelenleg az MTA Nyelvtudományi Intézetében Kenesei István által vezetett Átfogó magyar nyelvtan (Comprehensive Resource Grammars: Hungarian) OTKA-óriásprojekt folytatásának a tagjaként.

Hivatkozások

Alberti, Gábor 2004. Climbing for aspect – with no rucksack. In Katalin É. Kiss – Henk van Riemsdijk (szerk.) Verb Clusters: A Study of Hungarian, German and Dutch. (Linguistik Aktuell/Linguistics Today 69) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 253–289.

Alberti, Gábor – Judit Farkas megj. előtt. A syntactic solution to the inverse-scope puzzle and the contrastive VP-focus construction in Hungarian based on extraction. In Anna Bloch-Rozmej – Anna Bondaruk (szerk.) Studies in Formal Linguistics. Universal Patterns and Language Specific Parameters. Berlin: Peter Lang.

Alberti, Gábor – Judit Farkas 2017a. Right branching in Hungarian: Moving remnants. In Joseph E. Emonds – Markéta Janebová (szerk.) Language Use and Linguistic Structure. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2016. (Olomouc Modern Language Series 5) Olomouc: Palacký University. 209–224.

Alberti, Gábor – Judit Farkas 2017b. Modification. In Gábor Alberti – Tibor Laczkó (szerk.) Syntax of Hungarian. Nouns and Noun Phrases. Vol. 2 Amsterdam: Amsterdam University Press. 775–895.

Alberti, Gábor – Judit Farkas – Veronika Szabó 2015. Arguments for arguments in the complement zone of the Hungarian nominal head. In Katalin É. Kiss – Balázs Surányi – Éva Dékány (szerk.) Approaches to Hungarian 14. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 5–36.

Alberti, Gábor – Anna Medve 2000. Focus Constructions and the „Scope-inversion Puzzle” in Hungarian. In Gábor Alberti – István Kenesei (szerk.) Approaches to Hungarian 7. Papers from the Pécs Conference. Szeged: JATEPress. 93–117.

Baloghné Nagy Gizella 2014. Balra kihelyezés az Optimalitáselméletben. Doktori értekezés. Budapest: ELTE.

Barwise, Jon – Robin Cooper 1981. Generalized quantifiers and natural language. Linguistics and Philosophy 4/2:159–219.

Büring, Daniel 1997. The meaning of topic and focus. The 59th Street Bridge accent. (Routledge Studies in German Linguistics 3) London, New York: Routledge.

Büring, Daniel 2003. On D-Trees, Beans, And B-Accents. Linguistics and Philosophy 26/5:511–545.

É. Kiss Katalin 1992. Az egyszerű mondat szerkezete. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 79–177.

É. Kiss, Katalin 1998. Identificational focus versus information focus. Language 74/2:245–273.

É. Kiss, Katalin 2002. The Syntax of Hungarian. Cambridge: Cambridge University Press.

É. Kiss, Katalin – Henk van Riemsdijk 2004. Verb Clusters. A Study of Hungarian, German and Dutch. (Linguistik Aktuell/Linguistics Today 69) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.

Fanselow, Gisbert 2004. Münchhausen-style head movement and the analysis of verb second. In Ralf Vogel (szerk.) Three papers on German verb movement. (Linguistics in Potsdam 22) Potsdam: Universität Potsdam. 9–49.

Farkas, Judit – Gábor Alberti 2017. The inverse-scope puzzle of contrastive topics in Hungarian, which does not exist at all. Kézirat.

Farkas, Judit – Veronika Szabó – Gábor Alberti 2017. Information-structurally (un)ambiguous nominal constructions in Hungarian. Finno-Ugric Languages and Linguistics 6/2:38–80.

Grohmann, Kleanthes K. 2003. Prolific Domains: On the Anti-Locality of Movement Dependencies. (Linguistik Aktuell/Linguistics Today 66) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.

Gyuris, Beáta 2009. The Semantics and Pragmatics of the Contrastive Topic in Hungarian. Budapest: Lexica Kiadó.

Horvath, Julia 1997. The status of „Wh-expletives” and the partial Wh-movement construction of Hungarian. Natural Language & Linguistic Theory 15/3:509–572.

Káldi, Tamás – Anna Babarczy – Ágnes Bende-Farkas 2017. Hungarian focus. Presuppositional content and exhaustivity revisited. In Joseph E. Emonds – Markéta Janebová (szerk.) Language Use and Linguistic Structure. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2016. (Olomouc Modern Language Series 5) Olomouc: Palacký University. 245–262.

Kayne, Richard S. 1994. The antisymmetry of syntax. (Linguistic Inquiry Monographs 25) Cambridge: The MIT Press.

Kenesei István 1998. Argumentumszerkezet és VP-fókusz. In Büky László – Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 3. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 223–242.

Kenesei István 2002. A fókusz megjelenítése a szintaxisban és a fonológiában. In Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei 5. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 289–309.

Koopman, Hilda – Anna Szabolcsi 1998. Verbal Complexes. Cambridge: The MIT Press.

Laczkó Tibor 2016. Aspects of Hungarian Syntax from a Lexicalist Perspective. Akadémiai doktori értekezés.

May, Robert 1985. Logical Form. Its Structure and Derivation. Cambridge: The MIT Press.

Piñón, Christopher 2017. Identificational focus in Hungarian is metalinguistic. Előadás. The 13th International Conference on the Structure of Hungarian. 29 June, 2017. Budapest.

Surányi, Balázs 2009. „Incorporated” locative adverbials in Hungarian. In Katalin É. Kiss (szerk.) Adverbs and Adverbial Adjuncts at the Interfaces. (Interface Explorations 20) Berlin, New York: Mouton de Gruyter. 39–74.

Surányi, Balázs – Gergő Turi 2017. Focus and quantifier scope. An experimental study of Hungarian. In Harry van der Hulst – Anikó Lipták (szerk.) Approaches to Hungarian 15. Papers from the 2015 Leiden Conference. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 209–238.

Szabolcsi, Anna 1997. Strategies for scope taking. In Anna Szabolcsi (szerk.) Ways of Scope Taking. Dordrecht: Kluwer Academic Press. 109–154.

Szabolcsi Anna – Laczkó Tibor 1992. A főnévi csoport szerkezete. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 179–298.

Szeteli Anna – Alberti Gábor 2017. Az univerzális kvantor aszimmetriája a magyar grammatika rendszerében. Kézirat.

Szűcs, Péter 2017. On Clause-Initial Discourse-Related Constructions in English and Hungarian. Doktori értekezés. Debrecen: ELTE.

Tóth, Enikő – Péter Csatár 2017. Preverbal focus and syntactically unmarked focus. A comparison. In Joseph E. Emonds – Markéta Janebová (szerk.) Language Use and Linguistic Structure. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2016. (Olomouc Modern Language Series 5) Olomouc: Palacký University. 227–244.

Uriagereka, Juan 1999. Multiple spell-out. In Samuel David Epstein – Norbert Hornstein (szerk.) Working Minimalism. (Current Studies in Linguistics 32) Cambridge: The MIT Press. 251–282.

Varga, László 2016. The intonation of topic and comment in the Hungarian declarative sentence. Finno-Ugric Languages and Linguistics 5/2:46–77.