Az elidegeníthető birtoklást kifejező -j- képző esete a -(Vt)t főnévképzővel és más főnévképzőkkel
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az elidegeníthető birtoklás -j- képzőjéről (den Dikken 2015) kimutattuk, hogy abban a formában létezik, hogy a magyar főnevek legtöbbjének a fonotaktikai felépítése megengedi egy potenciális reguláris birtokszóváltozat létrehozását, ami az említett -j- komponenst valóban tartalmazza. Mivel azonban a -j- komponenst sok esetben a lexikalizálódott birtokszó-alternatívák is tartalmazzák (vö. ajtója~ajtaja), az elidegeníthető birtoklásra vonatkozóan úgy mondhatunk ki hatékony szabályt, ha az a potenciális reguláris birtokszóváltozat fogalmára épül. A főnévképzéshez mindez a következő módon kötődik. Az Amerika felfedezte(kor) és a Péter felfedezettje birtokos szerkezetek között a döntő formai különbség éppen a fent említett, elidegeníthetőségért felelős -j- komponensben rejlik, ami éppen akkor jelenik meg, amikor a birtokos a birtokszó igei tövének Ágense. Általánosítva: az igéből képzett főnevekre maradéktalanul teljesül a szabály, amelyre fentebb utaltunk, ha az „elidegeníthetőséget" a deverbális főnevekkel alkotott birtokos szerkezetek körében az igei tő és a birtokos ágentív vagy „még lazább" kapcsolatában határozzuk meg (ahol a „szoros" kapcsolatot az ige és a hozzá téma szerepben társuló vonzat viszonya jelenti).
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Alberti, Gábor 1995. Role assignment in Hungarian possessive constructions. In István Kenesei – Csaba Pléh (szerk.) Approaches to Hungarian 5. Levels and Structures. Szeged: JATE. 13–28.
Alberti Gábor 2006. A szóképzéssel együttjáró vonzatszerkezet-változások rendszere. Nyelvtudományi Közlemények 103:75–105.
Alberti Gábor 2009. A szóképzéssel együttjáró vonzatszerkezet-változások egy polaritásérzékeny rendszere. In Fancsaly Éva (szerk.) Tanár és tanítvány. Írások Györke József és Hajdú Péter tiszteletére (2002–2007). (Studia Linguistica). Budapest, Pécs: Dialóg Campus. 122–145.
Alberti Gábor 2013. Az argumentumok precedenciaelvű realizálódása. In Szilágyi N. Sándor – Kádár Edit (szerk.) Analógia és modern nyelvleírás. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó. 9–41.
Alberti Gábor – Farkas Judit 2013. Vonzóak-e a magyar főnevek? In Benő Attila – Fazakas Emese – Kádár Edit (szerk.) „...hogy legyen a víznek lefolyása...” Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó. 17–29.
Alberti, Gábor – Judit Farkas – Veronika Szabó 2015. Arguments for arguments in the complement zone of the Hungarian nominal head. In Katalin É. Kiss – Balázs Surányi – Éva Dékány (szerk.) Approaches to Hungarian 14. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 5–36.
Alberti Gábor – Medve Anna 2002/2005. Generatív grammatikai gyakorlókönyv. Budapest: Janus/Books – Gondolat Kiadó.
Alberti, Gábor – Anna Medve 2000. Constituents in special operator positions. In Gábor Alberti – István Kenesei (szerk.) Approaches to Hungarian 7. Papers from the Pécs Conference. Szeged: JATEPress. 93–117.
Bárczi Géza – Benkő Lóránd – Berrár Jolán 1999. A magyar nyelv története. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Bartos Huba 2000. Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere. In Kiefer Ferenc (szerk.) Stukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 653–762.
Broekhuis, Hans – Evelin Keizer – Marcel den Dikken 2012. Syntax of Dutch – Nouns and Noun Phrases. Amsterdam: Amsterdam University Press.
Caruso, Durdica Zeljka 2011. Nominal phrases in Croatian as DPs. In Koichi Otaki – Hajime Takeyasu – Shin-ichi Tanigawa (szerk.) Online Proceedings of GLOW in Asia Workshop for Young Scholars 2011. Mie University, Japan. 16–30.
Cetnarowska, Bożena 2014. The topic phrase within a determiner phrase: Fronting adnominal genitives in Polish. In Ludmila Veselovská – Markéta Janebová (szerk.) Nominal Structures: All in Complex DPs. (Olomouc Modern Language Monographs 2). Olomouc: Palacký University. 147–161.
Davidson, Donald 1967. The logical form of action sentences. In Nicholas Rescher (szerk.) The Logic of Decision and Action. Pittsburgh: University of Pittsburgh Press. 81–95.
Dékány, Éva 2014. Argument structure and functional projections in Old Hungarian verbal gerunds. Acta Linguistica Hungarica 61/3:317–361.
Dikken, Marcel den 2015. The morphosyntax of (in)alienably possessed noun phrases: The Hungarian contribution. In Katalin É. Kiss – Balázs Surányi – Éva Dékány (szerk.) Approaches to Hungarian 14. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 121–145.
Dowty, David 1991. Thematic proto-roles and argument selection. Language 67/3: 547–619.
É. Kiss, Katalin 2002. The Syntax of Hungarian. Cambridge: Cambridge University Press.
É. Kiss, Katalin 2006. The function and the syntax of the verbal particle. In Katalin É. Kiss (szerk.) Event Structure and the Left Periphery. Studies on Hungarian. Dordrecht: Springer. 17–55.
É. Kiss, Katalin 2008. Free word order, (non)configurationality, and phases. Linguistic Inquiry 39/3:441–475.
Elekfi, László 2000. Semantic differences of suffix alternates in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica 47:145–177.
Farkas Judit 2015. Esettanulmányok egy hatásláncok motiválta thematikus elméletben. In Kádár Edit – Szilágyi N. Sándor (szerk.) Motiváltság és nyelvi ikonicitás. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó. 187–216.
Fokos Dávid 1960. Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok. Nyelvtudományi Közlemények 62/2:213–241.
Fu, Jingqi – Thomas Roeper – Hagit Borer 2001. The VP within process nominals: Evidence from adverbs and the VP anaphor do-so. Natural Language & Linguistic Theory 19/3:549–582.
Giusti, Giuliana 1996. Is there a FocusP and a TopicP in the noun phrase structure? University of Venice Working Papers in Linguistics 6/2:105–128.
Giusti, Giuliana – Rossella Iovino 2014. A Split-DP Hypothesis for Latin and Italo-Romance. In Ludmila Veselovská – Markéta Janebová (szerk.) Complex Visibles Out There. (Olomouc Modern Language Monographs 4). Olomouc: Palacký University. 127–143.
Haspelmath, Martin 2008. Syntactic Universals and Usage Frequency: 3. Alienable vs. inalienable possessive constructions. Előadás. Leipzig Spring School on Linguistic Diversity. Leipzig. https://goo.gl/Bch8Lc (2015. 9. 21.).
Ihsane, Tabea – Genoveva Puskás 2001. Specific is not definite. Generative Grammar in Geneva 2:39–54.
Kiefer, Ferenc 1985. Natural morphology. Acta Linguistica Hungarica 35:85–105.
Kiefer Ferenc 2000. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.
Kiefer Ferenc – Ladányi Mária 2000a. A szóképzés. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 137–164.
Kiefer Ferenc – Ladányi Mária 2000b. Morfoszintaktikailag semleges képzések. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 165–214.
Kratzer, Angelika 1996. Severing the external argument from its verb. In Johan Rooryck – Laurie Zaring (szerk.) Phrase Structure and the Lexicon. (Studies in Natural Language and Linguistic Theory 33). Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. 109–137.
Laczkó Tibor 2000. Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 293–407.
Laczkó, Tibor 2009. Relational nouns and argument structure: Evidence from Hungarian. In Miriam Butt – Tracy Holloway King (szerk.) Proceedings of the LFG09 Conference. Stanford: CSLI Publications. 399–419.
Lohndal, Terje 2012. Towards the end of argument structure. In Maria Cristina Cuervo – Yves Roberge (szerk.) The End of Argument Structure? Bingley: Emerald Group Publishing. 156–184.
Marantz, Alec 1984. On the Nature of Grammatical Relations. Cambridge: The MIT Press.
Mišmaš, Petra 2014. An argument for Wh-fronting in the Slovenian DP. In Ludmila Veselovská – Markéta Janebová (szerk.) Nominal Structures: All in Complex DPs. (Olomouc Modern Language Monographs 2). Olomouc: Palacký University. 175–191.
Oszoli Borbála 2014. A -hatnék deverbális főnévképző morfoszintaktikai jellemzése. Szakdolgozat. Pécs: PTE Nyelvtudományi Tanszék.
Parsons, Terence 1990. Events in the Semantics of English: A Study in Subatomic Semantics. Cambridge: The MIT Press.
Rebrus Péter 2013. Miért nincs j? In Benő Attila – Fazakas Emese – Kádár Edit (szerk.) „...hogy legyen a víznek lefolyása...” Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó. 383–401.
Rizzi, Luigi 1997. The fine structure of the left periphery. In Liliane Haegeman (szerk.) Elements of Grammar. Handbook in Generative Syntax. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. 281–337.
Schirm Anita 2005. Az elidegeníthető és az elidegeníthetetlen birtoklás kifejezésmódjairól. Nyelvtudomány 1:155–169.
Szabolcsi Anna 1992. A birtokos szerkezet és az egzisztenciális mondat. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Szabolcsi Anna – Laczkó Tibor 1992. A főnévi csoport szerkezete. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 181–298.
Tompa József 1959. A mehetnék(je) típusú főnevek leíró nyelvtani kérdései. Magyar Nyelv 55/4:481–488.
Tompa József 1961. A mehetnék(je) típusú deverbalis főnevek mai változataihoz. Magyar Nyelv 57/3:340–342.