Háthogy esetleg netalántán azt gondolnátok rólam... A szóval és a hát diskurzusjelölővel álló hogy kötőszós mellékmondatokról
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány funkcionális pragmatikai megközelítésben vizsgálja a hogy kötőszós mellékmondatok diskurzusjelölőt követő (hát, szóval) megjelenéseit az MNSz2 korpuszában, arra a kérdésre keresve a választ, hogy milyen funkciójuk van ezeknek az alakulatoknak a mai magyar nyelvhasználatban, és ezek hogyan függenek össze a hát, a szóval és a hogy különböző szerepeivel. A kutatás kitér a hogy kötőszós mondatok metapragmatikai tudatosságot jelző használataira is, és részletesen megvizsgálja a diskurzusjelölővel álló formák idézéssel való kapcsolatát is. Továbbá megmutatja, hogy e diskurzusjelölőkkel társult, már függetlenné vált (inszubordinálódott) hogy kötőszós mellékmondatok milyen formai és funkcióbeli eltéréseket mutatnak a függő változatokhoz képest.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Bácskai-Atkári Júlia 2014. A véges alárendelő összetett mondatok rendszere. In É. Kiss Katalin (szerk.) Magyar generatív történeti mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 239–279.
Brdarné, Szabó Rita 2006. Stand-alone dependent clauses functioning as independent speech acts. A crosslinguistic comparison. In Réka Benczes – Szilvia Csábi (szerk.) The Metaphors of Sixty. Papers Presented on the Occasion of the 60th Birthday of Zoltán Kövecses. Budapest: Eötvös Loránd University, Department of American Studies. 84–95.
Crible, Ludivine 2018. Discourse Markers and (Dis)fluency. Forms and functions across languages and registers. (Pragmatics & Beyond New Series 286) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.
Csontos Nóra 2016. Az idézés mint újrakonstruálás. Az idéző tevékenység az egyenes idézésben. Jelentés és Nyelvhasználat 3:1–19. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2016.1.1
Csontos Nóra – Dér Csilla Ilona – Furkó Péter 2019. Idézés – önidézés – ’én’-idézés. A mondom szerepe az idézés jelölésében. Magyar Nyelvőr 143/4:481–494.
Dér Csilla Ilona 2017. A hát multifunkcionalitása a beszédműfajok és a diskurzusjelölő-társulások függvényében. Beszédkutatás 25:169–184. doi: https://doi.org/10.15775/beszkut.2017.169-184
Dér Csilla Ilona 2019a. Szintaxisból a pragmatikába? Hogy kötőszós függetlenedett mellékmondatok kialakulása (inszubordináció) a magyarban. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei X. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék. 47–62.
Dér Csilla Ilona 2019b. Inszubordinált (függetlenedett) mellékmondatok a magyar beszélt és írott beszélt nyelvben. Beszédkutatás 27:206–220. doi: https://doi.org/10.15775/Beszkut.2019.206-220
Dér Csilla Ilona 2020. Diskurzusjelölők és társulásaik a magyar nyelvben. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó.
D’Hertefelt, Sarah 2018. Insubordination in Germanic: A Typology of Complement and Conditional Constructions. Berlin: De Gruyter Mouton.
Evans, Nicholas 2007. Insubordination and its uses. In Irina Nikolaeva (szerk.) Finiteness. Theoretical and Empirical Foundations. Oxford: Oxford University Press. 366–431.
Evans, Nicholas – Honoré Watanabe 2016. The dynamics of insubordination: An overview. In Nicholas Evans – Honoré Watanabe (szerk.) Typological Studies in Language. (115) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 1–38. doi: https://doi.org/10.1075/tsl.115.01eva
Furkó Bálint Péter 2019. Diskurzusjelölők és egyéb diskurzuspragmatikai eszközök forgatókönyvek, tankönyvek és irodalmi szövegek párbeszédeiben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Haader Lea 1991. Az alárendelő mondatok. Az alanyi, állítmányi, határozói mellékmondatok. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó. 728–741.
Haader Lea 1995. Az alárendelő mondatok. Az alanyi, állítmányi, határozói mellékmondatok. In Benkő Loránd (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. A kései ómagyar kor: Mondattan. Szöveggrammatika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 506–665.
Haader Lea 1999. Az alárendelő összetett mondatok általános kérdései. Magyar Nyelvőr 123/3:340–350.
Haader Lea 2000. Az alárendelő összetett mondatok. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 472–530.
Huddleston, Rodney – Geoffrey K. Pullum 2002. The Cambridge Grammar of the English Language. Cambridge: Cambridge University Press.
Juhász Dezső 1991. A kötőszók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest: Akadémiai Kiadó. 476–500.
Juhász Dezső 1992. A kötőszók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 772–814.
Kaltenböck, Gunther 2019. Delimiting the class: A typology of English insubordination. In Karin Beijering – Gunther Kaltenböck – María Sol Sansiñena (szerk.) Insubordination. Berlin, Boston: De Gruyter. 167–198. doi: https://doi.org/10.1515/9783110638288-006
Kugler Nóra 2017. Az összetett mondat. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 806–895.
Kugler Nóra 2018. Az összetett mondat. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Laczkó Krisztina 2021. A metapragmatikai tudatosság jelzései internet közvetítette diskurzusokban. Magyar Nyelvőr 145/3:253–276. doi: https://doi.org/10.38143/Nyr.2021.3.253
Oppenrieder, Wilhelm 1989. Ihr Platz im Satzmodussystem und ihre intonatorische Kennzeichnung. In Hans Altmann – Anton Batliner – Wilhelm Oppenrieder (szerk.) Zur Intonation von Modus und Fokus im Deutschen. (Linguistische Arbeiten 234) Tübingen: M. Niemeyer. 163–244.
Sanders, José – Wilbert Spooren 1997. Perspective, subjectivity, and modality from a cognitive linguistic point of view. In Wolf-Andreas Liebert – Gisela Redeker – Linda R. Waugh (szerk.) Discourse and Perspective in Cognitive Linguistics. (Current Issues in Linguistic Theory 151) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 85–112.
Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://tinyurl.com/jeny-schirm-2011.
Schirm Anita 2013a. A szóval diskurzusjelölő funkcióiról – A szótárak adatai és a nyelvhasználók vélekedései alapján. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények 8:59–74.
Schirm Anita 2013b. Adalékok a szóval diskurzusjelölő történetéhez. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei VII. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék. 141–150.
Szilák Flóra 2019. A tehát( )hogy összetett kapcsolóelem grammatikalizációja. Ösvények 2019:45–61.
Tátrai Szilárd 2017. Pragmatika. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára 4) Budapest: Osiris Kiadó. 897–1058.
Tátrai Szilárd 2019. A kontextualizáció perspektivikussága és metapragmatikai reflektáltsága az elemi és az összetett mondatokban. In Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd (szerk.) Kontextualizáció és metapragmatikai tudatosság. (DiAGram könyvek 1) Budapest: ELTE Eötvös József Collegium. 13–28.
Varga Diána – Dömötör Éva 2014. Főmondati kötőmód diskurzuspartikulákkal. In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) LingDok13. Nyelvész doktoranduszok dolgozatai. Szeged: SZTE. 27–45.