Kérdéses világaink

Article Sidebar

PDF
Megjelent: dec. 4, 2019
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2019.2.3
Kulcsszavak:
azonosító fókusz, információs fókusz, lehetséges világok

Main Article Content

Alberti Gábor
PTE Nyelvtudományi Tanszék; ℜeALIS Elméleti Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport
https://orcid.org/0000-0001-8907-0715
Dóla Mónika
PTE Nyelvtudományi Tanszék; ℜeALIS Elméleti Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport
Kárpáti Eszter
PTE Nyelvtudományi Tanszék; ℜeALIS Elméleti Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport
Kleiber Judit
PTE Nyelvtudományi Tanszék; ℜeALIS Elméleti Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport
Szeteli Anna
PTE Nyelvtudományi Tanszék; ℜeALIS Elméleti Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport
Viszket Anita
PTE Nyelvtudományi Tanszék; ℜeALIS Elméleti Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Absztrakt

Kiindulópontunk Maleczki (2006; 2007) formális szemantikai elmélete az azonosító és az információs fókuszról (É. Kiss 1998), valamint az ennek kapcsán vizsgált kérdés–válasz-alternatívákról. Megoldásának faktorhalmazokon alapuló lényegét kiterjeszthetőnek tartjuk egy olyan kognitív pragmaszemantikai elemzéssé, amelyben a kommunikáló felek tudásának/vélekedésének, vágyainak/érdekeinek és szándékainak az információállapotukon belüli "világocskái" is figyelembe vétetnek. A tanulmány kiemelt tézise, hogy a kiegészítendő kérdések intenzionális profilja megegyezik az eldöntendőkével; a különbségek egyfajta kurzorbeállításnak tulajdoníthatóak.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Alberti, G. és mtsai. 2019. Kérdéses világaink. Jelentés és Nyelvhasználat. 6, 2 (dec. 2019), 11–35. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2019.2.3.
Folyóirat szám
Évf. 6 szám 2 (2019)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Szerző életrajzok

Alberti Gábor, PTE Nyelvtudományi Tanszék; ℜeALIS Elméleti Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Alberti Gábor (DSc) egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a Nyelvtudományi Tanszéket és a Nyelvtudományi Doktori Iskolát, valamint a ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportot vezeti. A logikai alapú formális pragmaszemantikai megközelítések kutatója.

Dóla Mónika, PTE Nyelvtudományi Tanszék; ℜeALIS Elméleti Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Dóla Mónika (PhD) egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékén, valamint a ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport tagja. Konstrukciós és funkcionális megközelítésekben dolgozik.

Kárpáti Eszter, PTE Nyelvtudományi Tanszék; ℜeALIS Elméleti Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Kárpáti Eszter (dr. habil.) egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékén, valamint a ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport tagja. A klasszikus pragmatika és a szövegtan szakembere.

Kleiber Judit, PTE Nyelvtudományi Tanszék; ℜeALIS Elméleti Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Kleiber Judit (dr. habil.) egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékén, valamint a ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport tagja. A logikai alapú formális pragmaszemantikai megközelítések kutatója.

Szeteli Anna, PTE Nyelvtudományi Tanszék; ℜeALIS Elméleti Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Szeteli Anna pedig pragmatikai témakörben OTDK-díjas biológia–német szakos hallgató a Pécsi Tudományegyetemen, a ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport tagja.

Viszket Anita, PTE Nyelvtudományi Tanszék; ℜeALIS Elméleti Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport

Viszket Anita (PhD) egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékén, valamint a ℜeALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport tagja. A pragmatikai deficitet kutatja.

Hivatkozások

Alberti, Gábor 2000. Lifelong discourse representation structures. Gothenburg Papers in Computational Linguistics 00–5:13–20.

Alberti Gábor 2011. ℜeALIS. Interpretálók a világban, világok az interpretálóban. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Alberti Gábor 2012. Where are possible worlds? II. Pegs, DRSs, worldlets and reification. In Alberti Gábor – Farkas Judit – Kleiber Judit (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája. 308–323.

Alberti, Gábor – Mónika Dóla – Eszter Kárpáti – Judit Kleiber – Anna Szeteli – Anita Viszket 2019. Towards a cognitively viable linguistic representation. Argumentum 15:62–80.

Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2012. Where are possible worlds? (arguments for ℜeALIS). Acta Linguistica Hungarica 59/1–2:3–26. doi: https://doi.org/10.1556/ALing.59.2012.1-2.1

Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2014. ℜeALIS. Discourse representation with a radically new ontology. In Ludmila Veselovská – Markéta Janebová (szerk.) Complex Visibles Out There. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2014: Language Use and Linguistic Structure. (Olomouc Modern Language Monographs 4) Olomouc: Palacký University. 513–528.

Alberti, Gábor – László Nőthig 2015. ℜeALIS2.1: The implementation of generalized intensional truth tvaluation and expositive speech acts in on-going discourse. International Journal on Advances in Intelligent Systems 8/1–2:85–106.

Alberti Gábor – Szeteli Anna 2018. ℜeALIS: a mi kölcsönös és élethossziglani tudásunk. Iskolakultúra 28/5–6:3–14. doi: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2018.5-6.3

Andor, József 2011. Reflections on Speech Act Theory: An Interview with John R. Searle. International Review of Pragmatics 3/1:113–134. doi: https://doi.org/10.1163/187731011X563755

Asher, Nicholas – Alex Lascarides 2003. Logics of Conversation. Cambridge: Cambridge University Press.

Balogh, Kata 2009. Theme with Variations. A Context-based Analysis of Focus. Amsterdam: Universiteit van Amsterdam.

Biezma, María – Miriam Butt – Farhat Jabeen 2018. Polar Questions vs. Kya Questions in Hindi/Urdu. Előadás. 41st GLOW Conference 2018. 04. 11–14. Budapest.

Cantarini, Sibilla – Werner Abraham – Elisabeth Leiss (szerk.) 2014. Certainty-uncertainty – and the Attitudinal Space in Between. (Studies in Language Companion Series 165) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.

Chomsky, Noam 2013. Problems of projection. Lingua 130:33–49. doi: https://doi.org/10.1016/j.lingua.2012.12.003

Condoravdi, Cleo – Sven Lauer 2012. Imperatives: Meaning and illocutionary force. In Christopher Piñón (szerk.) Empirical Issues in Syntax and Semantics 9. Paris: CSSP. 37–58.

Dowty, David R. – Robert E. Wall – Stanley Peters 1981. Introduction to Montague Semantics. (Studies in Linguistics and Philosophy 11) Dordrecht: Reidel.

É. Kiss, Katalin 1998. Identificational focus versus information focus. Language 74/2:245–273. doi: https://doi.org/10.2307/417867

Farkas, Donka F. – Floris Roelofsen 2017. Division of labor in the interpretation of declaratives and interrogatives. Journal of Semantics 34/2:237–289. doi: https://doi.org/10.1093/jos/ffw012

Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.

Kálmán, László 1990. Deferred information: The semantics of commitment. In László Kálmán – László Pólos (szerk.) Papers from the Second Symposium on Logic and Language. Budapest: Akadémiai Kiadó. 125–157.

Kamp, Hans 1981. A theory of truth and semantic representation. In Jeroen A. G. Groenendijk – Theo M. V. Janssen – Martin B. J. Stokhof (szerk.) Formal Methods in the Study of Language. Amsterdam: Mathematisch Centrum. 277–322.

Kamp, Hans – Josef van Genabith – Uwe Reyle 2011. Discourse representation theory. In Dov M. Gabbay – Franz Guenthner (szerk.) Handbook of Philosophical Logic: Volume 15. 2. kiad. Berlin: Springer. 125–394.

Kárpáti Eszter – Szeteli Anna 2018. Parancsolsz? Mondattípus, illokúciós aktus, perlokúciós hatás. Előadás. Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban 2018. 04. 27. Szeged, SZTE.

Kleiber, Judit 2018. Similar intentions with different underlying wishes: Intensional profiles of imperatives in Hungarian. Jezikoslovlje 19/3:365–391.

Langacker, Ronald W. 2017. Evidentiality in Cognitive Grammar. In Juana I. Marín Arrese – Gerda Haßler – Marta Carretero (szerk.) Evidentiality Revisited. Cognitive Grammar, Functional and Discourse-Pragmatic Perspectives. (Pragmatics & Beyond New Series 271) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 13–55. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.271.02lan

Lauer, Sven 2013. Towards a Dynamic Pragmatics. PhD disszertáció. Stanford: Stanford University.

Maier, Emar 2016. Attitudes and mental files in Discourse Representation Theory. Review of Philosophy and Psychology 7/2:473–490. doi: https://doi.org/10.1007/s13164-015-0296-6

Maleczki Márta 2006. Kérdések és válaszok a fókusz szemantikájáról. In Kálmán László (szerk.) KB 120. A titkos kötet. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 60) Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, Tinta Könyvkiadó. 37–48.

Maleczki Márta 2007. Szemantika: Szerkezetek jelentése. In Alberti Gábor – Fóris Ágota (szerk.) A mai magyar formális nyelvtudomány műhelyei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 124–138.

Maleczki Márta 2016. Van-e a nyelveknek logikája? In Kas Bence (szerk.) „Szavad ne feledd!” Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 29–37.

Nuyts, Jan 2017. Evidentiality reconsidered. In Juana I. Marín Arrese – Gerda Haßler – Marta Carretero (szerk.) Evidentiality Revisited. Cognitive Grammar, Functional and Discourse-Pragmatic Perspectives. (Pragmatics & Beyond New Series 271) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 57–83. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.271.03nuy

Oishi, Etsuko 2016. Austin’s Speech Acts and Mey’s Pragmemes. In Keith Allan – Alessandro Capone – Istvan Kecskes (szerk.) Pragmemes and Theories of Language Use. (Perspectives in Pragmatics, Philosophy & Psychology) Berlin: Springer. 335–350.

Pollard, Carl 2007. Hyperintensions. Előadás. 19th European Summer School in Logic, Language and Information. Trinity College, Dublin. https://www.scss.tcd.ie/conferences/esslli2007/content/CD_Contents/content/id28/id28.pdf

Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press.

Searle, John R. 1979. Expression and Meaning. Studies in the Theory of Speech Acts. Cambridge: Cambridge University Press.

Searle, John R. – Daniel Vanderveken 1985. Foundations of Illocutionary Logic. Cambridge: Cambridge University Press.

Szeteli Anna – Alberti Gábor – Kleiber Judit – Kárpáti Eszter 2018. Lehetséges lehetséges világaink. Előadás. Újdonságok a szemantikai és pragmatikai kutatásokban 2018. 04. 27. Szeged, SZTE.

Szeteli, Anna – Mónika Dóla – Gábor Alberti 2019. Pragmasemantic analysis of the Hungarian inferential-evidential expression szerint. In Ewa Willim (szerk.) Proceedings of SinFonIJA11. Krakow.

Wimmer, Heinz – Josef Perner 1983. Beliefs about beliefs: Representation and constraining function of wrong beliefs in young children’s understanding of deception. Cognition 13/1:103–128. doi: https://doi.org/10.1016/0010-0277(83)90004-5