Általánosítások a potenciális magyar birtokszóváltozatokra vonatkozóan

Article Sidebar

Jelentés és Nyelvhasználat 4/1 (2017)
PDF
Megjelent: jún. 2, 2017
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2017.1.5
Kulcsszavak:
birtokoltságjel, elidegeníthető és elidegeníthetetlen birtoklás, deverbális főnevek, hatnék-főnevek

Main Article Content

Farkas Judit
PTE Nyelvtudományi Tanszék
Alberti Gábor
PTE Nyelvtudományi Tanszék
https://orcid.org/0000-0001-8907-0715

Absztrakt

Jelen tanulmányunk a -(j)A birtokoltságot jelölő toldalékmorféma alakváltozatainak és az elidegeníthető birtoklásnak a kapcsolatával foglalkozik. Megközelítésünk lényege, hogy fonotaktikai és nyelvtörténeti tényezőket figyelembe véve háromféle potenciális birtokszó-alakváltozatot definiálunk, amelyekre építve egységes rendszerben, kivétel nélküli szabályokban fogalmazható meg az összes magyar főnévre vonatkozóan, hogy melyik változat társulhat elidegeníthető, illetve melyik társulhat elidegeníthetetlen birtoklást kifejező jelentéshez. Ez alapján összességében hét főnévtartomány alakul ki, amelyekbe besorolunk minden magyar produktív főnévképzővel létrehozott főnevet is. Részletesebben kitérünk a hatnék-főnevekre, amelyek olyan dialektális különbségeket mutatnak, amelyek alapján szükségesnek látszik újragondolni az elidegeníthetetlenségnek és elidegeníthetőségnek a közönséges főnevek körében is megkérdőjelezhető dichotómiáját.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Farkas, J. és Alberti, G. 2017. Általánosítások a potenciális magyar birtokszóváltozatokra vonatkozóan. Jelentés és Nyelvhasználat. 4, 1 (jún. 2017), 59–79. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2017.1.5.
Folyóirat szám
Évf. 4 szám 1 (2017)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Szerző életrajzok

Farkas Judit, PTE Nyelvtudományi Tanszék

Farkas Judit (PhD) jelenleg egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszékén, a cikk első változatának készítésekor viszont még a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt (az Átfogó magyar nyelvtan (Comprehensive Resource Grammars: Hungarian) OTKA-óriásprojekt tagjaként). Nyelvtörténeti projektekben is dolgozik, valamint a magyar generatív nyelvészet eredményeinek a közoktatásba való integrálásán is munkálkodik.

Alberti Gábor, PTE Nyelvtudományi Tanszék

Alberti Gábor (DSc) egyetemi tanár a Pécsi Tudományegyetemen, ahol a Nyelvtudományi Tanszéket és a Nyelvtudományi Doktori Iskolát, valamint a ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoportot vezeti. Formális, lexikai és diskurzusszemantikai kutatásokon kívül a magyar nyelv generatív szintaktikai leírásában is részt vesz, jelenleg az MTA Nyelvtudományi Intézetében Kenesei István által vezetett Átfogó magyar nyelvtan (Comprehensive Resource Grammars: Hungarian) OTKA-óriásprojekt tagjaként.

Hivatkozások

Alberti, Gábor – Judit Farkas megj. előtt. Derivation of nouns. In Tibor Laczkó – Gábor Alberti (szerk.) Nouns and Noun Phrases. Amsterdam: Amsterdam University Press.

Alberti Gábor – Farkas Judit 2015. Az elidegeníthető birtoklást kifejező -j- képző esete a -(Vt)t főnévképzővel és más főnévképzőkkel. Jelentés és Nyelvhasználat 2:1–30.

Bliss, Heather – Bettina Gruber 2015. Temporal restrictions on personal pronouns: The composition of Blackfoot proclitics. Lingua 156:175–199.

Broekhuis, Hans – Evelin Keizer – Marcel den Dikken 2012. Syntax of Dutch – Nouns and Noun Phrases. Amsterdam: Amsterdam University Press.

Dikken, Marcel den 2015. The morphosyntax of (in)alienably possessed noun phrases: The Hungarian contribution. In Katalin É. Kiss – Balázs Surányi – Éva Dékány (szerk.) Approaches to Hungarian 14. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 121–145.

Dowty, David 1991. Thematic proto-roles and argument selection. Language 67/3:547–619.

Haspelmath, Martin 2008. Syntactic Universals and Usage Frequency: 3. Alienable vs. inalienable possessive constructions. Előadás. Leipzig Spring School on Linguistic Diversity. Leipzig. https://goo.gl/Bch8Lc

Kiefer Ferenc 2000. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.

Komlósy András 1992. Régensek és vonzatok. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 299–527.

Kosztolányi Dezső 1934. Anya és anyája stb. Pesti Hírlap. 1934. szeptember 23.

Kratzer, Angelika 1996. Severing the external argument from its verb. In Johan Rooryck – Laurie Zaring (szerk.) Phrase Structure and the Lexicon. (Studies in Natural Language and Linguistic Theory 33) Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. 109–137.

Laczkó Tibor 2000a. Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 293–407.

Laczkó Tibor 2000b. Zárójelezési paradoxonok. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 619–651.

Laczkó, Tibor – Gábor Alberti (szerk.) megj. előtt. Nouns and Noun Phrases. Amsterdam: Amsterdam University Press.

Marantz, Alec 1984. On the Nature of Grammatical Relations. Cambridge: The MIT Press.

Rebrus Péter 2013. Miért nincs j? In Benő Attila – Fazakas Emese – Kádár Edit (szerk.) „...hogy legyen a víznek lefolyása...” Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadó. 383–401.

Schirm Anita 2005. Az elidegeníthető és az elidegeníthetetlen birtoklás kifejezésmódjairól. Nyelvtudomány 1:155–169.