Az örömtől, örömből, örömében A mentális állapotot mint okot megjelenítő konstrukciók
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Tanulmányunkban a mentális állapotot mint okot megjelenítő konstrukció ([Nmental-state.case]cause) három ragos névszói változatát elemezzük hasonlóságaik és különbségeik szempontjából. A szerkezeteket korpuszvezérelt kvalitatív eljárással elemezzük: egy, a testvér-konstrukciók jelentésére és használatára kiterjedő vizsgálattal, valamint szintaktikailag, különös tekintettel arra, hogy a névelő megléte vagy hiánya hogyan befolyásolja a DP projekció felvételét és a referenciális viszonyokat. Azt állítjuk, hogy csak a három konstrukció összehasonlító elemzésével lehet releváns következtetéseket levonni az egyes változatok szerkezetére vonatkozóan. Kutatásunk eredménye, hogy a három konstrukció az oksági viszonyt eltérő jelentésmozzanattal reprezentálja (kiváltó–előidéző ok; késztetés–motiváció; háttér–hatás), és ennek következménye, hogy ugyan mindhárom tartalmaz egy meghatározott thematikus szerepű „alanyt”, amelynek az oksági összefüggés miatt a tagmondatban kell megtalálnia az antecedensét, a három konstrukció „alanyára” és a bennfoglaló mondat igéjére azonban az eltérő jelentésmozzanat más-más restrikciót ír elő. Ha a szerkezetben van birtokos személyrag is, akkor az antecendensre nemcsak szemantikai, hanem morfoszintaktikai megkötések is vonatkoznak.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Alberti, Gábor 1997. Restrictions on the degree of referentiality of arguments in Hungarian sentences. Acta Linguistica Hungarica 44/3–4:341–362.
Alberti Gábor – Medve Anna 2002. Generatív grammatikai gyakorlókönyv I–II. Budapest: Janus/Books – Gondolat Kiadó.
Andor József 2011. A lexikális szemantika és pragmatika határvonalain: Interjú Kiefer Ferenccel. Magyar Nyelv 107/3:360–368.
Bartos Huba 2000. Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 653–762.
Comrie, Bernard 1981. Language Universals and Linguistic Typology: Syntax and Morphology. Chicago: University of Chicago Press.
Cserép, Attila 2014. Conceptual Metaphor Theory: in defence or on the fence? Argumentum 10:261–288.
Dékány Éva Katalin 2012. A Profile of the Hungarian DP: The Interaction of Lexicalization, Agreement, and Linearization with the Functional Sequence. PhD disszertáció. Tromsø: University of Tromsø. http://munin.uit.no/handle/10037/4138
Dixon, Robert M. W. 2000. A typology of causatives: Form, syntax and meaning. In Robert M. W. Dixon – Alexandra Y. Aikhenvald (szerk.) Changing Valency: Case Studies in Transitivity. New York: Cambridge University Press. 30–83.
Dóla, Mónika – Anita Viszket 2019a. ‘In our gratitude’ – The [Nmental state.Poss.Iness]cause or the mental-state-as-cause construction in Hungarian. In Tamás Görbe (szerk.) Berliner Beiträge zur Hungarologie. Berlin. 103–125.
Dóla, Mónika – Anita Viszket 2019b. Conceptualizing cause as background: The [Nmental state.Poss.Iness]cause construction. Argumentum 15 (Thirsting for the Living Word. Special Issue in Honor of József Andor and Sándor Martsa on the Occasion of Their 70th Birthday):168–179.
É. Kiss, Katalin 2000. The Hungarian NP is like the English NP. In Gábor Alberti – István Kenesei (szerk.) Approaches to Hungarian 7. Papers from the Pécs Conference. Szeged: JATEPress. 119–149.
Farkas Judit – Karácsonyi Krisztina 2018. A határozott névelő megjelenéséhez kapcsolódó kérdések. In Czeferner Dóra – Böhm Gábor – Fedeles Tamás (szerk.) Mesterek és tanítványok 2. Pécs: PTE BTK. 9–26.
Hegedűs Rita 2004. Magyar nyelvtan: Formák, funkciók, összefüggések. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 29) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Hopper, Paul J. – Sandra A. Thompson 1980. Transitivity in grammar and discourse. Language 56/2:251–299. doi: https://doi.org/10.2307/413757
Karácsonyi Krisztina 2019. A magyar főnevek szintaktikai szerkezete: deverbális, reprezentációs és relációs főnevek. OTDK dolgozat. Pécs: PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék.
Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kiefer Ferenc 2000. A ragozás. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 569–619.
Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.
Komlósy András 1992. Régensek és vonzatok. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 299–527.
Kövecses, Zoltán 2014. Conceptualizing emotions. A revised cognitive linguistic perspective. Poznan Studies in Contemporary Linguistics 50/1:15–28. doi: https://doi.org/10.1515/psicl-2014-0002
Laczkó Tibor 2000. Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó. 293–407.
Laczkó Tibor 2008. A relációs főnevek. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 323–503.
Lakoff, George – Mark Johnson 1980. Metaphors We Live By. Chicago, London: University of Chicago Press.
Maleczki Márta 2000. Lexikális szemantikai hatások a mondatalkotásban. In Gecső Tamás (szerk.) Lexikális jelentés, aktuális jelentés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 4) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 201–211.
Maleczki Márta 2001. Az információs szerkezet, a szintaktikai szerkezet és az aspektus összefüggései a magyarban. A progresszív és az egzisztenciális aspektus. In Bakró-Nagy Marianne – Bánréti Zoltán – É. Kiss Katalin (szerk.) Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből (Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai). Budapest: Osiris Kiadó. 165–181.
Maleczki Márta 2008. Határozatlan argumentumok. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 129–184.
Neeleman, Ad – Hans van de Koot 2012. The linguistic expression of causation. In Martin Everaert – Marijana Marelj – Tal Siloni (szerk.) The Theta System: Argument Structure at the Interface. (Oxford Studies in Theoretical Linguistics) Oxford, New York: Oxford University Press. 20–51.
P. Lakatos Ilona (szerk.) 2006. Grammatikai gyakorlókönyv. Budapest: Bölcsész Konzorcium.
Rákosi, György megj. előtt. With or without the definite article: On the syntax of anaphoric possessor strategies in Hungarian. In Veronika Hegedűs – Irene Vogel (szerk.) Approaches to Hungarian 16. Papers from the 2017 Budapest Conference. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.
Reuland, Eric J. 2011. Anaphora and Language Design. (Linguistic Inquiry Monographs 62) Cambridge: The MIT Press.
Szabolcsi Anna – Laczkó Tibor 1992. A főnévi csoport szerkezete. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 179–298.
Viszket Anita 2012. Puszta NP van a mondatban. In Alberti Gábor – Farkas Judit – Kleiber Judit (szerk.) Vonzásban és változásban. Pécs: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája. 160–181.
Viszket Anita – Dóla Mónika 2019. A névelő hasznáról. Argumentum 15 (Különszám Laczkó Tibor 60. születésnapja alkalmából):665–673.