A nemlexikális öö hang interakciós szerepének elemzése magyar nyelvű társalgásokban
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány célja a nemlexikális, svához hasonló öö hang használatának vizsgálata hétköznapi, magyar nyelvű társalgásokban a konverzációelemzés elméleti keretében. Szekvenciális, ill. fordulóbeli elhelyezkedésüket tekintve az öö előfordulásai jól meghatározható mintázatokat követnek a korpuszban. Az esetek túlnyomó többségében az öö a fordulókonstrukciós egység belsejében jelenik meg, közvetlenül egy tagmondatot bevezető kötőszó után, jóval a váltásreleváns hely előtt. A beszélők továbbá rendszeresen használják hosszabb, ill. ritkán használatos és/vagy idegen szavak előtt, valamint fordulókezdő pozícióban. Az utóbbi előfordulások között kiemelkedő szerepet tölt be az öö párszekvenciák második párrészét bevezető használata. A jelenség funkcióinak vizsgálata az említett pozíciókban azt mutatja, hogy az öö mint technika fontos szerepet játszik a magyar beszélők forduló- és szekvenciaalkotásának folyamatában. A korpusz elemzése arra enged következtetni, hogy a fordulóalkotás tagmondatról tagmondatra történik a magyar nyelvű társalgásokban. Ez rávilágít a szintaxis és a nyelvhasználat, azaz a nyelvtan és a pragmatika közötti interakcióra.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Beach, Wayne A. – Terri R. Metzger 1997. Claiming insufficient knowledge. Human Communication Research 23/4:562–588. doi: https://doi.org/10.1111/j.1468-2958.1997.tb00410.x
Beattie, Geoffrey W. 1978. Floor apportionment and gaze in conversational dyads. British Journal of Social and Clinical Psychology 17/1:7–15. doi: https://doi.org/10.1111/j.2044-8260.1978.tb00889.x
Beattie, Geoffrey W. 1979. Planning units in spontaneous speech: Some evidence from hesitation in speech and speaker gaze direction in conversation. Linguistics 17/1–2:61–78. doi: https://doi.org/10.1515/ling.1979.17.1-2.61
Brown, Penelope – Stephen C. Levinson 1978. Universals in language usage. Politeness phenomena. In Esther N. Goody (szerk.) Questions and Politeness. Strategies in Social Interaction. (Cambridge Papers in Social Anthropology 8) Cambridge: Cambridge University Press. 56–289.
Couper-Kuhlen, Elizabeth – Tsuyoshi Ono 2007. ‘Incrementing’ in conversation. A comparison of practices in English, German and Japanese. Pragmatics 17/4:513–552. doi: https://doi.org/10.1075/prag.17.4.02cou
Deme, Andrea – Alexandra Markó 2013. Lengthenings and filled pauses in Hungarian adults’ and children’s speech. In Robert Eklund (szerk.) Proceedings of DiSS 2013, the 6th Workshop on Disfluency in Spontaneous Speech and TMH-QPSR Volume 54(1). Stockholm: KTH Royal Institute of Technology. 21–24.
É. Kiss, Katalin 2002. The Syntax of Hungarian. Cambridge: Cambridge University Press.
Ford, Cecilia E. – Sandra A. Thompson 1996. Interactional units in conversation: syntactic, intonational, and pragmatic resources for the management of turns. In Elinor Ochs – Emanuel A. Schegloff – Sandra A. Thompson (szerk.) Interaction and Grammar. Cambridge: Cambridge University Press. 134–184. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511620874.003
Fox, Barbara A. – Yael Maschler – Susanne Uhmann 2010. A cross-linguistic study of self-repair: Evidence from English, German, and Hebrew. Journal of Pragmatics 42/9 (How People Talk to Robots and Computers):2487–2505. doi: https://doi.org/10.1016/j.pragma.2010.02.006
Fox, Barbara – Fay Wouk – Makoto Hayashi – Steven Fincke – Liang Tao – Marja-Leena Sorjonen – Minna Laakso – Wilfrido Flores Hernandez 2009. A cross-linguistic investigation of the site of initiation in same-turn self-repair. In Jack Sidnell (szerk.) Conversation Analysis. Comparative Perspectives. Cambridge: Cambridge University Press. 60–103. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511635670.004
Goodwin, Charles 1980. Restarts, pauses, and the achievement of a state of mutual gaze at turn-beginning. Sociological Inquiry 50/3–4:272–302. doi: https://doi.org/10.1111/j.1475-682X.1980.tb00023.x
Goodwin, Charles 1981. Conversational Organization: Interaction Between Speakers and Hearers. New York: Academic Press.
Goodwin, Marjorie Harness – Charles Goodwin 1986. Gesture and coparticipation in the activity of searching for a word. Semiotica 62/1–2:51–76. doi: https://doi.org/10.1515/semi.1986.62.1-2.51
Gósy Mária 1993. A lexikális hozzáférés. Szófelismerési stratégiák. In Gósy Mária – Siptár Péter (szerk.) Beszédkutatás. Tanulmányok az elméleti és az alkalmazott fonetika köréből. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 14–32.
Gósy Mária 2006. A semleges magánhangzó nyelvi funkciói. In Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 2006. Tanulmányok Vértes O. András emlékére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 8–22.
Gósy Mária 2012. Multifunkcionális beszélt nyelvi adatbázis – BEA. In Prószéky Gábor – Váradi Tamás (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV. Nyelvtechnológiai kutatások. Budapest: Akadémiai Kiadó. 329–349.
Gósy Mária – Bóna Judit – Beke András – Horváth Viktória 2013. A kitöltött szünetek fonetikai sajátosságai az életkor függvényében. In Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 2013. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 121–143.
Haader Lea 1999. Az alárendelő összetett mondatok általános kérdései. Magyar Nyelvőr 123/3:340–350.
Hadrovics László 1969. A funkcionális magyar mondattan alapjai. Budapest: Akadémia Kiadó.
Heritage, John 1984. Conversation analysis. In John Heritage Garfinkel and Ethnomethodology. Cambridge: Polity Press. 233–292.
Heritage, John 2013. Epistemics in conversation. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 370–394. doi: https://doi.org/10.1002/9781118325001.ch18
Heritage, John – J. Maxwell Atkinson 1984. Preference organization. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of social action. Studies in conversation analysis. (Studies in Emotion and Social Interaction) Cambridge: Cambridge University Press. 53–56.
Horváth Viktória 2014. Hezitációs jelenségek a magyar beszédben. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Iványi Zsuzsanna 2001. A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 125/1:74–93.
Iványi Zsuzsanna 2002. A szókincs hiányosságainak problémája hétköznapi beszélgetésekben. Konverzációelemzési és kognitív nyelvészeti kutatások egybevetése. Nyelvtudományi Közlemények 99:281–304.
Iványi Zsuzsanna 2003. A „nyelvemen van”-jelenség német és magyar nyelvű beszélgetésekben. Magyar Nyelvőr 127/1:76–91.
Iványi, Zsuzsanna – András Kertész – Kornélia Marinecz – Nóra Máté 2006. Social categorization and the grammar-pragmatics relation. An analysis of Hungarian data. Sprachtheorie und Germanistische Linguistik 16/2:111–157.
Jefferson, Gail 2004. Glossary of transcript symbols with an introduction. In Gene H. Lerner (szerk.) Conversation Analysis: Studies from the First Generation. (Pragmatics & Beyond New Series 125) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 13–31. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.125.02jef
Kenesei, István 1994. Subordinate clauses. In Ferenc Kiefer – Katalin É Kiss (szerk.) The Syntactic Structure of Hungarian. (Syntax and Semantics 27) New York: Academic Press. 275–354.
Kiefer, Ferenc 1988. Modal particles as discourse markers in questions. Acta Linguistica Hungarica 38/1–4:107–125.
Kondacs Flóra 2016. A hát diskurzusjelölőről az óvodások diskurzusaiban. In Váradi Tamás (szerk.) Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből 2016. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 45–58.
Lerch Ágnes 2007. Az ismétlés mint az önjavítás eszköze a magyarban. In Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.) Nyelvelmélet – nyelvhasználat. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 123–130.
Lerner, Gene H. 2004. On the place of linguistic resources in the organization of talk-in-interaction: Grammar as action in prompting a speaker to elaborate. Research on Language and Social Interaction 37/2:151–184. doi: https://doi.org/10.1207/s15327973rlsi3702_3
Lerner, Gene H. 2013. On the place of hesitating in delicate formulations: A turn-constructional infrastructure for collaborative indiscretion. In Makoto Hayashi – Geoffrey Raymond – Jack Sidnell (szerk.) Conversational Repair and Human Understanding. Cambridge: Cambridge University Press. 95–134. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511757464.004
Levinson, Stephen C. 2013. Action formation and ascription. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 101–130. doi: https://doi.org/10.1002/9781118325001.ch6
Markó Alexandra – Dér Csilla Ilona 2011. A diskurzusjelölők használatának életkori sajátosságai. In Navracsics Judit – Lengyel Zsolt (szerk.) Lexikai folyamatok egy- és kétnyelvű közegben. Pszicholingvisztikai tanulmányok II. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 121) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 49–61.
Mondada, Lorenza 2013. The conversation analytic approach to data collection. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 32–56. doi: https://doi.org/10.1002/9781118325001.ch3
Németh, Zsuzsanna 2012. Recycling and replacement repairs as self-initiated same-turn self-repair strategies in Hungarian. Journal of Pragmatics 44/14:2022–2034. doi: https://doi.org/10.1016/j.pragma.2012.09.015
Németh T. Enikő 1998. A hát, így, tehát, mert kötőszók pragmatikai funkciójának vizsgálata. Magyar Nyelv 94/3:324–331.
Németh T., Enikő 2019. Implicit Subject and Direct Object Arguments in Hungarian Language Use. Grammar and Pragmatics Interacting. (Pragmatic Interfaces) Sheffield: Equinox.
Ochs, Elinor – Emanuel A Schegloff – Sandra A Thompson (szerk.) 1996. Interaction and Grammar. Cambridge: Cambridge University Press.
Pomerantz, Anita M. 1984. Agreeing and disagreeing with assessments. Some features of preferred/dispreferred turn shapes. In J. Maxwell Atkinson – John Heritage (szerk.) Structures of Social Action. Studies in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press. 57–101.
Rossano, Federico 2013. Gaze in conversation. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 308–329. doi: https://doi.org/10.1002/9781118325001.ch15
Sacks, Harvey 1987 [1973]. On the preferences for agreement and contiguity in sequences in conversation. In Graham Button – John R. E. Lee (szerk.) Talk and Social Organisation. Clevedon: Multilingual Matters. 54–69.
Sacks, Harvey 1992. Lectures on Conversation. Szerk. Gail Jefferson. Oxford: Blackwell Publishers.
Sacks, Harvey – Emanuel A. Schegloff – Gail Jefferson 1974. A simplest systematics for the organization of turn-taking for conversation. Language 50/4:696–735. doi: https://doi.org/10.2307/412243
Schegloff, Emanuel A. 1968. Sequencing in conversational openings. American Anthropologist 70/6:1075–1095. doi: https://doi.org/10.1525/aa.1968.70.6.02a00030
Schegloff, Emanuel A. 1992. Repair after next turn: The last structurally provided defense of intersubjectivity in conversation. American Journal of Sociology 97/5:1295–1345.
Schegloff, Emanuel A. 1996. Turn organization: one intersection of grammar and interaction. In Elinor Ochs – Emanuel A. Schegloff – Sandra A. Thompson (szerk.) Interaction and Grammar. Cambridge: Cambridge University Press. 52–133. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511620874.002
Schegloff, Emanuel A. 2007. Sequence Organization in Interaction: A Primer in Conversation Analysis. Cambridge: Cambridge University Press.
Schegloff, Emanuel A. 2009. One perspective on Conversation Analysis: Comparative Perspectives. In Jack Sidnell (szerk.) Conversation Analysis: Comparative Perspectives. Cambridge: Cambridge University Press. 357–406. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511635670.013
Schegloff, Emanuel A. 2010. Some other “uh(m)”s. Discourse Processes 47/2:130–174. doi: https://doi.org/10.1080/01638530903223380
Schegloff, Emanuel A – Harvey Sacks 1973. Opening up Closings. Semiotica 8/4:289–327. doi: https://doi.org/10.1515/semi.1973.8.4.289
Schirm Anita 2011. A diskurzusjelölők funkciói: a hát, az -e és a vajon elemek története és jelenkori szinkrón státusa alapján. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. http://goo.gl/BXvGVU
Searle, John R. 1975. Indirect speech acts. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics, Volume 3: Speech Acts. New York: Academic Press. 59–82.
Sidnell, Jack 2012. Turn-continuation by self and by other. Discourse Processes 49/3–4:314–337. doi: https://doi.org/10.1080/0163853X.2012.654760
Stivers, Tanya 2013. Sequence organization. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 191–209. doi: https://doi.org/10.1002/9781118325001.ch10
Stivers, Tanya – Jeffrey D. Robinson 2006. A preference for progressivity in interaction. Language in Society 35/3:367–392. doi: https://doi.org/10.1017/S0047404506060179
Stivers, Tanya – Jack Sidnell 2013. Introduction. In Jack Sidnell – Tanya Stivers (szerk.) The Handbook of Conversation Analysis. Oxford: Wiley-Blackwell. 1–8. doi: https://doi.org/10.1002/9781118325001.ch1
Torres, Obed – Justin Casell – Scott Prevost 1997. Modeling gaze behavior as a function of discourse structure. Proceedings of the First International Workshop on Human-Computer Conversations. http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/versions?doi=10.1.1.57.3807
Vukov Raffai Éva 2016. A diskurzusjelölő-választások életkori sajátosságai az így, ilyen, hát, mondjuk, ugye esetében. Magyar Nyelvőr 140/4:483–497.
Watanabe, Michiko 2003. The constituent complexity and types of fillers in Japanese. In Maria-Josep Solé – Daniel Recasens – Joachim Romero (szerk.) Proceedings of the 15th International Congress of Phonetic Sciences. Barcelona 3–9 August 2003. Barcelona: Universitat Autonoma de Barcelona. 2473–2476.
Watanabe, Michiko – Keikichi Hirose – Yasuharu Den – Nobuaki Minematsu 2008. Filled pauses as cues to the complexity of upcoming phrases for native and non-native listeners. Speech Communication 50/2:81–94. doi: https://doi.org/10.1016/j.specom.2007.06.002