Az idézés mint újrakonstruálás Az idéző tevékenység az egyenes idézésben
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
A tanulmány a funkcionális kognitív szemantika és a pragmatika mint szemléletmód együttes érvényesítésével a közös figyelmi jelenetben megvalósuló idézést mint egy meglevő és nyelvileg reprezentált esemény újrakonstruálását értelmezi. Az idézést ezáltal két esemény reprezentációját elvégző, összetett jelentésszerkezetnek tekinti, és az idézésnek az idéző tevékenység által irányított megalkotási módját, illetve az idéző résznek és az idézetnek egymás megteremtéséhez való kölcsönös hozzájárulási folyamatát, kölcsönös kidolgozottságát elemzi. Ebben az elméleti keretben az idéző adaptív tevékenységét az egyenes idézésben vizsgálja. Ezen elemzéssel azt kívánja bemutatni, hogy az egyenes idézési módban az idéző miként valósítja meg az eredeti diskurzus hozzáférhetővé tételét, és mindeközben miként befolyásolhatja a beágyazódó diskurzus megértését és értelmezését.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Assmann, Jan 1999. A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz Könyvkiadó.
Compagnon, Antoine 1979. La seconde main ou le travail de la citation. Paris: Seuil.
Csontos Nóra 2009. Az írásjelek alkalmazásának alakulástörténete a 17. század közepétől a 19. század elejéig keletkezett magyar nyelvű nyomtatványokban. Doktori értekezés. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/csontosnora/diss.pdf (2015. 06. 17.)
Csontos Nóra 2012. Az idézés kognitív szemantikai megközelítése. In Tolcsvai Nagy Gábor – Tátrai Szilárd (szerk.) Konstrukció és jelentés. Tanulmányok a magyar nyelv funkcionális kognitív leírására. Budapest: ELTE – DiAGram Funkcionális nyelvészeti műhely. 195–210.
Csontos Nóra – Tátrai Szilárd 2008. Az idézés pragmatikai megközelítése (Az idézési módok vizsgálatának lehetőségei a magyar nyelvű írásbeliségben). In Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 59–119.
Eőry Vilma (szerk.) 2007. Értelmező szótár+. (Magyar nyelv kézikönyvei 13–14). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Fehér M. István 2008. Szóbeliség, írásbeliség, hermeneutika. Világosság XLIX/6:25–48.
Gadamer, Hans-Georg 1984. Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Budapest: Gondolat Kiadó.
Gadamer, Hans-Georg 1991. Szöveg és interpretáció. In Bacsó Béla (szerk.) Szöveg és interpretáció. Budapest: Cserépfalvi Könyvkiadó. 17–41.
Genette, Gérard 1996. Transztextualitás. Helikon 1996/1–2:82–90.
Heidegger, Martin 2001. A fenomenológia alapproblémái. Budapest: Osiris Kiadó, Gond-Cura Alapítvány.
Iser, Wolfgang 1996. Az olvasás aktusa. In Kiss Attila Atilla – Kovács Sándor – Odorics Ferenc (szerk.) Testes könyv I. (deKON-KÖNYVek 8). Szeged: Ictus. 241–264.
Jauss, Hans Robert 1999. A recepció elmélete. In Kulcsár-Szabó Zoltán (szerk.) Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Budapest: Osiris Kiadó. 9–35.
Kocsány Piroska 1992. Szövegnyelvészet versus szövegelemzés. In Petőfi S. János – Békési Imre – Vass László (szerk.) Szemiotikai szövegtan 5. Szeged: JGYTF Kiadó. 145–152.
Lakoff, George 1987. Women, Fire, and Dangerous Things. Chicago, London: University of Chicago Press.
Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar. Vol. 1. Stanford: Stanford University Press.
Langacker, Ronald W. 1991. Foundations of Cognitive Grammar. Vol. 2. Stanford: Stanford University Press.
Langacker, Ronald W. 1999. Grammar and Conceptualization. Berlin, New York: Walter de Gruyter.
Langacker, Ronald W. 2008. Cognitive Grammar. A Basic Introduction. Oxford, New York: Oxford University Press.
Levinson, Stephen C. 1983. Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press.
Marmaridou, Sophia S. A. 2000. Pragmatic Meaning and Cognition. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company.
Ong, Walter 1998. A szöveg mint interpretáció. In Nyíri Kristóf – Szécsi Gábor (szerk.) Szó́beliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Budapest: Áron Kiadó. 143–165.
Sanders, José – Wilbert Spooren 1997. Perspective, subjectivity, and modality from a cognitive linguistic point of view. In Wolf-Andreas Liebert – Gisela Redeker – Linda R. Waugh (szerk.) Discourse and Perspective in Cognitive Linguistics. (Current Issues in Linguistic Theory 151). Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 85–112.
Tátrai Szilárd 2005. A nézőpont szerepe a narratív megértésben. In Kertész András – Pelyvás Péter (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI. Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 207–229.
Tátrai Szilárd 2010. Áttekintés a deixisről (funkcionális kognitív kiindulópontból). Magyar Nyelvőr 134/2:211–233.
Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 131). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Tátrai, Szilárd – Nóra Csontos 2009. Perspectivization and modes of quoting in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica 56/4:441–468.
Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Tolcsvai Nagy Gábor 2003. Topikaktiválás és topikfolytonosság magyar nyelvű szövegekben. In Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Tanulmányok a pragmatika köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 295–325.
Tolcsvai Nagy Gábor 2010. A kognitív szemantika. Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-európai Tanulmányok Kara.
Tolcsvai Nagy Gábor 2013. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe. Budapest: Osiris Kiadó.
Tomasello, Michael 2002. Gondolkodás és kultúra. Budapest: Osiris Kiadó.
Verschueren, Jef 1999. Understanding Pragmatics. London: Arnold Publishers.