Két magyar kérdő konstrukció interpretációjához

Article Sidebar

PDF
Megjelent: dec. 4, 2019
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2019.2.6
Kulcsszavak:
kérdő mondatfajta, (negatív) választó kérdés, -e kérdő partikula, (kontextusbeli) előfeltevés

Main Article Content

Gyuris Beáta
MTA Nyelvtudományi Intézet

Absztrakt

A tanulmány a negatív választó kérdésnek (NVK) nevezett konstrukció (pl. Esik az eső vagy nem?) használati feltételeivel foglalkozik a magyarban. Áttekintjük az NVK-k szemantikai értékének meghatározására vonatkozó szakirodalmi javaslatokat, valamint azokat az elméleteket (pl. van Rooy–Šafářová (2003), Biezma (2009)), amelyek az angolban az inverziót tartalma­zó pozitív vagy negatív eldöntendő kérdések és az NVK-k közötti választás hátterét kívánják megadni egy adott szituációban. Azon kontextusok össze­hasonlítása nyomán, ahol az -e partikulás kérdő mondatok és az NVK-k meg­jelenhetnek a magyarban, azt állítjuk, hogy az utóbbi konstrukció akkor van engedélyezve, ha eleget tesz két, a diskurzusra vonatkozó feltétel legalább egyikének. Ezek közül az első diskurzuselőzményekkel, a második pedig a kontextusbeli evidenciákkal kapcsolatos.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Gyuris, B. 2019. Két magyar kérdő konstrukció interpretációjához. Jelentés és Nyelvhasználat. 6, 2 (dec. 2019), 73–84. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2019.2.6.
Folyóirat szám
Évf. 6 szám 2 (2019)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Információk a szerzőről

Gyuris Beáta, MTA Nyelvtudományi Intézet

Gyuris Beáta az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe a formális szemantika és a pragmatika. Kutatásai az információs szerkezet, a kvantorhatókör, a prozódia, a pragmatikai jelölők, valamint a mondatfajták és az általuk kifejezett beszédaktusok interakcióit vizsgálják. The Semantics of the Contrastive Topic in Hungarian címmel monográfiát jelentetett meg, szerzőtársakkal közösen pedig egyetemi tankönyvet Formális szemantika címmel.

Hivatkozások

Biezma, María 2009. Alternative vs Polar Questions: the cornering effect. Semantics and Linguistic Theory 19:37–54. doi: https://doi.org/10.3765/salt.v19i0.2519

Biezma, María – Kyle Rawlins 2012. Responding to alternative and polar questions. Linguistics and Philosophy 35/5:361–406. doi: https://doi.org/10.1007/s10988-012-9123-z

Bolinger, Dwight 1978. Yes-no questions are not alternative questions. In Henry Hiż (szerk.) Questions. (Synthese Language Library) Dordrecht: Reidel. 87–105. doi: https://doi.org/10.1007/978-94-009-9509-3_3

Büring, Daniel 2003. On D-trees, beans, and B-accents. Linguistics and Philosophy 26/5:511–545. doi: https://doi.org/10.1023/A:1025887707652

Büring, Daniel – Christine Gunlogson 2000. Aren’t Positive and Negative Polar Questions the Same? Kézirat. UCLA, UCSC.

Farkas, Donka – Kim Bruce 2010. On reacting to assertions and polar questions. Journal of Semantics 27/1:81–118. doi: https://doi.org/10.1093/jos/ffp010

Groenendijk, Jeroen – Martin Stokhof 1984. Studies on the Semantics of Questions and the Pragmatics of Answers. PhD disszertáció. Amsterdam: University of Amsterdam.

Gyuris, Beáta 2017a. New perspectives on bias in polar questions: A study of Hungarian -e. International Review of Pragmatics 9/1:1–50. doi: https://doi.org/10.1163/18773109-00000003

Gyuris, Beáta 2017b. Thoughts on the semantics and pragmatics of rising declaratives in English and rise-fall declaratives in Hungarian. In Beáta Gyuris – Katalin Mády – Gábor Recski (szerk.) K + K = 120. Papers dedicated to László Kálmán and András Kornai on the occasion of their 60th birthdays. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. http://clara.nytud.hu/~kk120/gyuris/gyuris.pdf

Gyuris Beáta – Molnár Cecília Sarolta – Mády Katalin 2018. A magyar eldöntendő kérdő mondatok használatának tanulmányozása kísérletes módszerekkel. In Bánréti Zoltán (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX. Kísérletes nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó. 53–75.

Hamblin, Charles Leonard 1973. Questions in Montague English. Foundations of Language 10/1:41–53.

Maleczki Márta 2007. Szemantika: Szerkezetek jelentése. In Alberti Gábor – Fóris Ágota (szerk.) A mai magyar formális nyelvtudomány műhelyei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 124–138.

Molnár Cecília Sarolta 2019. Speciális kérdések? Az ugye partikulát tartalmazó megnyilatkozások formája és használata. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Oravecz Csaba – Sass Bálint – Váradi Tamás 2015. Mennyiségből minőséget. Nyelvtechnológiai kihívások és tanulságok az MNSz új változatának elkészítésében. In Tanács Attila – Varga Viktor – Vincze Veronika (szerk.) MSZNY 2015. XI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: JATEPress. 109–121.

Roberts, Craige 1996. Information structure in discourse. Towards an integrated theory of formal pragmatics. In Jae-Hak Yoon – Andreas Kathol (szerk.) Working Papers in Linguistics No. 49. Papers in Semantics. Columbus: The Ohio State University, Department of Linguistics. 91–136.

Roberts, Craige 2012. Information structure: Towards an integrated formal theory of pragmatics. Semantics and Pragmatics 5/6:1–69. doi: https://doi.org/10.3765/sp.5.6

Searle, John R. 1969. Speech Acts: An Essay in the Philosophy of Language. Cambridge: Cambridge University Press.

Stalnaker, Robert 1978. Assertion. In Peter Cole (szerk.) Syntax and Semantics 9. Pragmatics. New York: Academic Press. 315–332.

Szabolcsi, Anna 2015. What do quantifier particles do? Linguistics and Philosophy 38/2:159–204. doi: https://doi.org/10.1007/s10988-015-9166-z

Van Rooy, Robert – Marie Šafářová 2003. On polar questions. Semantics and Linguistic Theory 13:292–309. doi: https://doi.org/10.3765/salt.v13i0.2887