A szintaktikai formák és a konstrukciós sémák szerepe az igék felcserélhetőségében és szinonímiájában
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Mind a szinonímia fogalmának meghatározását, mind pedig a felcserélhetőséggel való kapcsolatát illetően számos nyitott kérdés merülhet fel. Míg a szakirodalom egy része a szinonímiát a felcserélhetőség fogalmán keresztül értelmezi, más munkák a felcserélhetőséget a szinonim jelentésviszonyok egy lehetséges ismérveként írják le.
Dolgozatomban a két jelenség kapcsolatát a konstrukciós sémák fogalmának középpontba állításával, a valós nyelvhasználatból származó korpuszadatok kvalitatív, jelentéskomponenses elemzésén keresztül kísérlem meg megragadni, a csap és az üt igék konstrukciós sémáit, valamint a két ige azonos szintaktikai környezetekben való felcserélhetőségét és szinonim jelentésviszonyait vizsgálva.
A kutatással azt a feltevést kívánom megerősíteni, illetve pontosítani, amely szerint érdemes különbséget tenni a felcserélhetőség és a szinonímia között. Célom konkrét nyelvi elemzésekkel alátámasztani, hogy míg a felcserélhetőség alapvetően a konstrukciók formai oldalához kötődő jelenség, ezért nem mindig jelent szinonímiát, addig a szinonímia elsősorban szemantikai viszonyként írható le, amely nem feltétlenül jár együtt a szóban forgó nyelvi egységek felcserélhetőségével.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Andor József 1998. A fogalmi keret, a szemantikai mező és a szinonimitás határvonalai. In Gecső Tamás – Spannraft Marcellina (szerk.) A szinonimitásról. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 1) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 7–19.
Cruse, David A. 1986. Lexical Semantics. (Cambridge Textbooks in Linguistics 4) Cambridge: Cambridge University Press.
Dąbrowska, Ewa – Dagmar Divjak (szerk.) 2015. Handbook of Cognitive Linguistics. Berlin: Mouton de Gruyter. doi: https://doi.org/10.1515/9783110292022
Dancygier, Barbara (szerk.) 2017. The Cambridge Handbook of Cognitive Linguistics. Cambridge: Cambridge University Press. doi: https://doi.org/10.1017/9781316339732
Dér Csilla Ilona 2016. Jelentésváltozás a szerves-dialektikus nyelvelméletben és a grammatikalizációelméletben. In Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.) A szerves-dialektikus nyelvelmélet és hatásai. Tanulmánykötet Zsilka János professzor (1930–1999) tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 40–50.
Divjak, Dagmar 2006. Ways of intending: Delineating and structuring near-synonyms. In Stefan Th. Gries – Anatol Stefanowitsch (szerk.) Corpora in Cognitive Linguistics. Berlin; New York: Mouton de Gruyter. 19–56. doi: https://doi.org/10.1515/9783110197709.19
Elekfi László 1966. Az igék szótári ábrázolásáról. In Országh László (szerk.) Szótártani tanulmányok. Budapest: Tankönyvkiadó. 183–214.
Evans, Vyvyan – Melanie Green 2006. Cognitive Linguistics. An Introduction. Edinburgh: Edinburgh University Press.
Geeraerts, Dirk – Hubert Cuyckens (szerk.) 2007. The Oxford Handbook of Cognitive Linguistics. (Oxford Handbooks) Oxford; New York: Oxford University Press.
Glynn, Dylan 2010. Synonyme, lexical fields, and grammatical constructions. A study in usage-based cognitive semantics. In Hans-Jörg Schmid – Susanne Handl (szerk.) Cognitive Foundations of Linguistic Usage Patterns. Berlin; New York: Mouton de Gruyter. 89–118. doi: https://doi.org/10.1515/9783110216035.89
Glynn, Dylan 2014. Polysemy and synonymy. Corpus method and cognitive theory. In Dylan Glynn – Justyna A. Robinson (szerk.) Corpus Methods for Semantics. Quantitative Studies in Polysemy and Synonymy. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 7–38. doi: https://doi.org/10.1075/hcp.43.01gly
Glynn, Dylan – Kerstin Fischer (szerk.) 2010. Quantitative Methods in Cognitive Semantics: Corpus-Driven Approaches. (Cognitive Linguistics Research 46) Berlin; New York: De Gruyter Mouton. doi: https://doi.org/10.1515/9783110226423
Glynn, Dylan – Justyna A. Robinson (szerk.) 2014. Corpus Methods for Semantics. Quantitative Studies in Polysemy and Synonymy. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. doi: https://doi.org/10.1075/hcp.43
H. Molnár Ilona 1969. Az igei csoport, különös tekintettel a vonzatokra. In Károly Sándor – Telegdi Zsigmond (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok VI. Előkészítő dolgozatok A magyar nyelv generatív nyelvtana témaköréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 229–269.
Hrenek Éva 2019. Az igei jelentésmozzanatok változásai és változatai a csap ige jelentésrendszerén belül. In Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.) Nyelvi és nyelvhasználati motivációk. Budapest: ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 19–42.
Hrenek Éva 2023a. Igei poliszémia és igei szinonímia a magyarban. PhD disszertáció. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Hrenek Éva 2023b. A tulajdonképpeni (elsődleges) jelentés fogalmának újradefiniálása. Nyelvtudományi Közlemények 119:109–143. doi: https://doi.org/10.15776/NYK.2023.119.4
Hrenek Éva 2024. Funkcióigés szerkezetek komponensei közötti szemantikai kölcsönhatások. In Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Magyar igei konstrukciók. Használatalapú függőségi vizsgálatok. (DiAGram könyvek 8) Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 135–178.
Imrényi András 2016. A mondattípusok implikatív rendszere. In Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.) A szerves-dialektikus nyelvelmélet és hatásai. Tanulmánykötet Zsilka János professzor (1930–1999) tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 163–176.
Ittzés Nóra 2011. A magyar nyelv nagyszótárának lexikográfiai koncepciója, különös tekintettel a szemantika és a grammatika összefüggésére a szótárírásban. PhD disszertáció. Szeged: Szegedi Tudományegyetem.
Janda, Laura A. – Valery D. Solovyev 2009. What constructional profiles reveal about synonymy: A case study of Russian words for sadness and happiness. Cognitive Linguistics 20/2:367–393. doi: https://doi.org/10.1515/COGL.2009.018
Kállay Géza 2016. Zsilka János és a jelentés elméletei. In Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.) A szerves-dialektikus nyelvelmélet és hatásai. Tanulmánykötet Zsilka János professzor (1930–1999) tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 19–31.
Károly Sándor 1970. Általános és magyar jelentéstan. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kiefer Ferenc 2000. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina Kiadó.
Kövecses Zoltán – Benczes Réka 2010. Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kugler Nóra 2016. A többség -ék morfémás jelölésének nyelvváltozási folyamata. Kettősmozgások a mintázat jelentésváltozásában. In Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.) A szerves-dialektikus nyelvelmélet és hatásai. Tanulmánykötet Zsilka János professzor (1930–1999) tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 51–71.
Ladányi Mária 1993. Az eszik ige és szinonimái. Általános mozzanatok szerepe a metaforizációban és a szinonimitásban. In Hadas Emese (szerk.) A metaforikus és a hipotetikus jelentés további konkretizációja. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 10. Budapest: ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 13–41.
Ladányi Mária 1997. A szerves–dialektikus nyelvelmélet. Palimpszeszt 1997/3. http://alknyelv.elte.hu/szerves.pdf
Ladányi Mária 1998. Jelentésváltozás és grammatikalizáció – kognitív és szerves nyelvelméleti keretben. Magyar Nyelv 94/4:407–423.
Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor 2008. Funkcionális nyelvészet. In Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Budapest: Akadémiai Kiadó. 17–58.
Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar: Vol. 1. Theoretical Prerequisites. Stanford: Stanford University Press.
Langacker, Ronald W. 2009. Cognitive (Construction) Grammar. Cognitive Linguistics 20/1:167–176. doi: https://doi.org/10.1515/COGL.2009.010
Lyons, John 1995. Linguistic Semantics: An Introduction. Cambridge: Cambridge University Press. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511810213
Murphy, M. Lynne 2003. Synonymy and similarity. In M. Lynne Murphy (szerk.) Semantic Relations and the Lexicon. Antonymy, Synonymy and other Paradigms. Cambridge: Cambridge University Press. 133–168. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511486494.005
[NyMDK 1–11] 1982–1994. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 1–11. Budapest: ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.
Rosch, Eleanor 1986. Egyetemes és kulturálisan specifikus jegyek az emberi kategorizációban. In Pléh Csaba (szerk.) Gondolkodáslélektan I. Budapest: Tankönyvkiadó. 64–94.
Rosch, Eleanor 2009. Categorization. In Dominiek Sandra – Jan-Ola Östman – Jef Verschueren (szerk.) Cognition and Pragmatics. (Handbook of Pragmatics Highlights 3) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 41–52. doi: https://doi.org/10.1075/hoph.3.03ros
Rosch, Eleanor – Carolyn B. Mervis 1975. Family resemblances: Studies in the internal structure of categories. Cognitive Psychology 7/4:573–605. doi: https://doi.org/10.1016/0010-0285(75)90024-9
Ruzsiczky Éva 1985. A fölcserélhetőség szempontjai a szinonímia értelmezésében. In Telegdi Zsigmond – Bakos Ferenc (szerk.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XVI. A szemantika kérdései. Budapest: Akadémiai Kiadó. 209–228.
Sass Bálint 2018. Mazsola – mindenkinek. In Vincze Veronika (szerk.) XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Intézet. 16–24.
Simon Gábor 2018. Az igei jelentés metaforizációjának mintázatai. Nyelvtan- és korpuszvezérelt esettanulmányok. Jelentés és Nyelvhasználat 5:1–36. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2018.1.1
Sinha, Chris 1999. Grounding, mapping, and acts of meaning. In Theo Janssen – Gisela Redeker (szerk.) Cognitive Linguistics. Foundations, Scope, and Methodology. Berlin; New York: Mouton de Gruyter. 223–256. doi: https://doi.org/9783110803464.223
Tátrai Szilárd 2011. Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 131) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Tátrai Szilárd 2017. Pragmatika. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára 4) Budapest: Osiris Kiadó. 897–1058.
Tátrai Szilárd 2021. Nézőpont kérdése. A konstruálás pragmatikai vonatkozásairól. Argumentum 17:532–550. doi: https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2021/27
Taylor, John R. 2002. Cognitive Grammar. (Oxford Textbooks in Linguistics) Oxford; New York: Oxford University Press.
Tognini-Bonelli, Elena 2001. Corpus Linguistics at Work. (Studies in Corpus Linguistics 6) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. doi: https://doi.org/10.1075/scl.6
Tolcsvai Nagy Gábor 2016. Az ige a magyar nyelvben: funkcionális elemzés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 181) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Wen, Xu – John R. Taylor (szerk.) 2021. The Routledge Handbook of Cognitive Linguistics. London; New York: Routledge. doi: https://doi.org/10.4324/9781351034708
Zsilka János 1973. A nyelvi mozgásformák dialektikája. A nyelvi rendszer szerves, hipotetikus és homoszintaktikai síkja. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Zsilka János 1978. Jelentés-integráció. Budapest: Akadémiai Kiadó.