[mi[ti[ők]]] Semilattice representations of pronominal interpretation and agreement
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
The paper extends the semilattice model for the interpretational properties of nouns used in Maleczki (1995) to describe Hungarian personal pronouns. We found that the structures of atomic and plural entities referred to by different personal pronouns are organized as sub-semilattices of the whole semilattice structure of entities, but neither deictic az/azok ’that/those’ demonstratives, nor formal maga/maguk ’you.SG/you.PL’fit into this structure. In the second part of the study we propose a simpler version of the interpretational semilattice structure for (i) the description of the subject agreement phenomenon, with an emphasis on coordinated subject agreement with different person and number features, and (ii) the agreement of reflexive pronouns with their antecedents. Subject and reflexive agreement in mixed coordination constructions are defined by the supremum operation of the proposed agreement semilattices.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Alberti, Gábor – Judit Farkas 2018. The case of competing back-referencing pronoun variants with information structural functions in Hungarian. In Huba Bartos – Marcel den Dikken – Zoltán Bánréti – Tamás Váradi (szerk.) Boundaries Crossed, at the Interfaces of Morphosyntax, Phonology, Pragmatics and Semantics. (Studies in Natural Language and Linguistic Theory 94) Cham: Springer. 263–278. doi: https://doi.org/10.1007/978-3-319-90710-9_17
Bartos Huba 2000. Az alanyi és a tárgyas ragozásról. In Büky László – Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei IV. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 153–170.
Barwise, Jon – Robin Cooper 1981. Generalized quantifiers and natural language. Linguistics and Philosophy 4/2:159–219. doi: https://doi.org/10.1007/BF00350139
Bús Ivett Virág 2019. A személyes névmások interpretációja félháló struktúra segítségével. Szakdolgozat. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Általános Nyelvészeti Tanszék.
Cysouw, Michael 2002. ‘We’ rules: The impact of an inclusive/exclusive opposition on the paradigmatic structure of person marking. In Horst J. Simon – Heike Wiese (szerk.) Pronouns – Grammar and Representation. (Linguistik Aktuell/Linguistics Today 52) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 41–62. doi: https://doi.org/10.1075/la.52.06cys
Cysouw, Michael 2013. Inclusive/Exclusive Distinction in Independent Pronouns. In Matthew S. Dryer – Martin Haspelmath (szerk.) The World Atlas of Language Structures Online. Leipzig: Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology. https://wals.info/chapter/39 (2019. 06. 19.).
Csatár Péter – Tóth Enikő 2015. Az indexikális főnévi mutató névmások kontextuális használata. In Bódog Alexa – Csatár Péter – Németh T. Enikő – Vecsey Zoltán (szerk.) Használat és hatás. Újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban. (Pragmatika 4) Budapest: Loisir Kiadó. 67–80.
Dikken, Marcel den – Anikó Lipták – Zsófia Zvolenszky 2001. On inclusive reference anaphora: New perspectives from Hungarian. In Karine Megerdoomian – Leora Anne Bar-el (szerk.) WCCFL 20 Proceedings. Sommerville: Cascadilla Press. 137–149.
Gyuris Beáta – Varasdi Károly – Maleczki Márta 2006. Formális szemantika. Szeged: JATEPress.
Harley, Heidi – Elizabeth Ritter 2002. Structuring the bundle: A universal morphosyntactic feature geometry. In Horst J. Simon – Heike Wiese (szerk.) Pronouns – Grammar and Representation. (Linguistik Aktuell/Linguistics Today 52) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 23–39. doi: https://doi.org/10.1075/la.52.05har
Kálmán László – Trón Viktor 2000. Értékek azonossága-e az egyeztetés? In Büky László – Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei IV. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 43–56.
Kozmács István 1998. Inkluzív személyes névmás a finnugor nyelvekben? Votják ми~асьмеос. Néprajz és Nyelvtudomány 39:137–143.
Kugler Nóra – Laczkó Krisztina 2000. A névmások. In Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 152–175.
Laczkó Krisztina 2004. A névmási rendszer funkcionális keretben I. Magyar Nyelvőr 128/4:469–479.
Laczkó Krisztina 2005. A névmási rendszer funkcionális keretben II. Magyar Nyelvőr 129/1:78–88.
Landman, Fred 1989a. Groups, I. Linguistics and Philosophy 12/5:559–605. doi: https://doi.org/10.1007/BF00627774
Landman, Fred 1989b. Groups, II. Linguistics and Philosophy 12/6:723–744. doi: https://doi.org/10.1007/BF00632603
Link, Godehard 1991. Plural. In Arnim von Stechow – Dieter Wunderlich (szerk.) Semantik / Semantics. Berlin, New York: Walter de Gruyter. 418–440. doi: https://doi.org/10.1515/9783110126969.6.418
Maleczki Márta 1995. A magyar főnevek és determinánsok interpretációja strukturált tartományú szemantikai modellekben. Néprajz és Nyelvtudomány 36:199–234.
Partee, Barbara H. – Alice Ter Meulen – Robert E. Wall 1990. Mathematical Methods in Linguistics. (Studies in Linguistics and Philosophy 30) Dordrecht: Kluwer Academic Publishers.
Simkó Katalin Ilona 2015. Kollektív-disztributív többértelműségek az inkvizitív szemantikában. In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) LINGDOK 14. Nyelvészdoktoranduszok dolgozatai. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola. 165–180.
Szécsényi Tibor – Szécsényi Krisztina 2016. A tárgyi egyeztetés és a főnévi igeneves szerkezetek. In Kas Bence (szerk.) „Szavad ne feledd!” Tanulmányok Bánréti Zoltán tiszteletére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 117–127.
Szécsényi, Krisztina – Tibor Szécsényi 2017. Definiteness Agreement in Hungarian Multiple Infinitival Constructions. In Joseph E. Emonds – Markéta Janebová (szerk.) Language Use and Linguistic Structure. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2016. Olomouc: Palacký University. 75–89.
Tóth Enikő 2019. Ez vagy az? Egy produkciós kísérlet eredményei. Jelentés és Nyelvhasználat 6/1:129–146. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2019.1.5
Tóth Enikő – Csatár Péter 2014. A főnévi mutató névmások indexikális használatát befolyásoló tényezők a magyarban. Jelentés és Nyelvhasználat 1:67–85. doi: https://doi.org/10.14232/JENY.2014.1.6