Naiv szemantika

Article Sidebar

PDF
Megjelent: dec. 4, 2019
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2019.2.8
Kulcsszavak:
nyelvtanelmélet, szemantika, használatalapú nyelvtan, konstrukciós nyelvtan, kompozicionalitás

Main Article Content

Kálmán László
MTA Nyelvtudományi Intézet; MTA–ELTE Kihelyezett Elméleti Nyelvészet Tanszék
https://orcid.org/0000-0002-1883-1369

Absztrakt

A szerző amellett érvel, hogy a poszt-generatív nyelvészeti iskolák nagy részére (amelyeket összefoglaló néven "naiv nyelvtannak" nevez) az a vonás jellemző, hogy nem törekszenek arra, hogy a lehető legáltalánosabb formában fogalmazzák meg a szabályszerűségeket, és inkább hosszabb, bonyolultabb levezetéseket használjanak arra, hogy ezekből a konkrét jelenségeket levezessék. A cikk ennek az újdonságnak, különbségnek elsősorban azokra a következményeire összpontosít, amelyek a szorosabb értelemben vett nyelvtan és a jelentéstan kapcsolatát (így pl. az ún. kompozicionalitás elvét) érintik.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Kálmán, L. 2019. Naiv szemantika. Jelentés és Nyelvhasználat. 6, 2 (dec. 2019), 97–107. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2019.2.8.
Folyóirat szám
Évf. 6 szám 2 (2019)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Információk a szerzőről

Kálmán László, MTA Nyelvtudományi Intézet; MTA–ELTE Kihelyezett Elméleti Nyelvészet Tanszék

Kálmán László mintegy harminc éve a Nyelvtudományi Intézet kutatója és az MTA/ELTE Elméleti Nyelvészet Kihelyezett Tanszék oktatója. Ez alatt az idő alatt két évig tanított az Amszterdami Egyetemen is, és két évig dolgozott a versenyszférában is, a Mindmaker Ltd. nevű cégnél, amelyik a mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozott. Fő kutatási területei a nyelvtanelmélet, a formális szemantika és a számítógépes nyelvészet. Jelentős a munkássága az iskolai nyelvi nevelés megreformálásában és taneszközök készítésében, valamint rendszeresen foglalkozik tudományos ismeretterjesztéssel.

Hivatkozások

Arisztotelész 1979. Hermeneutika. Organon. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Boole, George 1854. An Investigation of the Laws of Thought: On Which are Founded the Mathematical Theories of Logic and Probabilities. London: Walton and Maberly.

Bos, Johan 2009. Computing genitive superlatives. In Harry Bunt – Volha Petukhova – Sander Wubben (szerk.) Proceedings of the 8th International Conference on Computational Semantics - IWCS-8 ’09. Tilburg: Association for Computational Linguistics. 18–32. doi: https://doi.org/10.3115/1693756.1693763

Chomsky, Noam 1957. Syntactic Structures. Hága: Walter de Gruyter.

Diessel, Holger 2015. Usage-based construction grammar. In Ewa Dąbrowska – Dagmar Divjak (szerk.) Handbook of Cognitive Linguistics. Berlin: De Gruyter Mouton. 295–321. doi: https://doi.org/10.1515/9783110292022-015

Fillmore, Charles J. – Paul Kay – Mary Catherine O’Connor 1988. Regularity and idiomaticity in grammatical constructions: The case of let alone. Language 64/3:501–538. doi: https://doi.org/10.2307/414531

Frege, Gottlob 1892. Über Sinn und Bedeutung. Zeitschrift für Philosophie und philosophische Kritik 100:25–50.

Friedman, Michael 1974. Explanation and scientific understanding. The Journal of Philosophy 71/1:5–19. doi: https://doi.org/10.2307/2024924

Guzmán Naranjo, Matías 2019. Analogical Classification in Formal Grammar. (Empirically Oriented Theoretical Morphology and Syntax 5) Berlin: Language Science Press.

Hayes, Patrick 1979. The naive physics manifesto. In Donald Michie (szerk.) Expert Systems in the Micro-Electronic Age. Edinburgh: Edinburgh University Press. 242–270.

Kálmán László 2001. Konstrukciós nyelvtan. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 8) Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Kálmán, László 2018. Neo-Lockean semantics. In Huba Bartos – Marcel den Dikken – Zoltán Bánréti – Tamás Váradi (szerk.) Boundaries Crossed, at the Interfaces of Morphosyntax, Phonology, Pragmatics and Semantics. Cham: Springer International Publishing. 213–226. doi: https://doi.org/10.1007/978-3-319-90710-9_14

Kay, Paul – Laura A. Michaelis 2012. Constructional meaning and compositionality. In Claudia Maienborn – Klaus von Heusinger – Paul Portner (szerk.) Semantics. An International Handbook of Natural Language Meaning. Vol. 3 Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. 2271–2296.

Krifka, Manfred 2000. Alternatives for aspectual particles: Semantics of still and already. Annual Meeting of the Berkeley Linguistics Society 26/1:401–412. doi: https://doi.org/10.3765/bls.v26i1.1125

Montague, Richard 1970. Universal grammar. Theoria 36/3:373–398. doi: https://doi.org/10.1111/j.1755-2567.1970.tb00434.x

Paul, Hermann 1886. Principien der Sprachgeschichte. Halle: Max Niemeyer.

Simonyi Zsigmond 1905 [1889]. A magyar nyelv. Budapest: Athenaeum.

Zimmermann, Malte 2018. Wird Schon Stimmen! A degree operator analysis of schon. Journal of Semantics 35/4:687–739. doi: https://doi.org/10.1093/jos/ffy010