Megszemélyesítő konceptualizációk a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományában Egy kontrasztív empirikus vizsgálat eredményei

Article Sidebar

PDF
Megjelent: nov. 28, 2022
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2022.1.7
Kulcsszavak:
megszemélyesítés, észlelés, figuratív nyelvhasználat, korpuszvizsgálat, látás, hallás, szaglás, konceptualizáció

Main Article Content

Galac Ádám
ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola
https://orcid.org/0000-0001-8915-8821

Absztrakt

A tanulmány a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományát érintő megszemélyesítő konceptualizációkat vizsgálja a magyar és az angol nyelvben. Kezdeti kérdésfeltevése az, hogy milyen szerepet játszik a megszemélyesítés mint konceptuális metafora a három észlelési modalitás érzeteinek, illetve az érzeteket kiváltó ingereknek nyelvi konceptualizációjában. Az adatok a TenTen korpuszcsalád magyar és angol alkorpuszában végzett kulcsszavas keresésekből származnak, amelynek során 9 magyar és 9 angol kulcsszó összesen közel 7000 kontextuális előfordulását annotáltam manuálisan. Az elemzésben Dorst–Mulder–Steen (2011) osztályozását követve megkülönböztetem az újszerű, a konvencionalizálódott, az alapbeállítású (default) és a metonimikus megszemélyesítéseket, de a vizsgálatot kiterjesztem a megelevenítésekre, továbbá a megszemélyesítésnek nem nevezhető, ámde közeli rokonságban álló konceptualizációkra is (aktív ágens, figuratív mozgás). Mindkét nyelvben a látás kulcsszavai eredményezték a legkevesebb megszemélyesítést; a hallás és szaglás a magyarban hasonló gyakoriságot mutat, az angolban azonban kiemelkedik a szaglás.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Galac, Ádám 2022. Megszemélyesítő konceptualizációk a látás, hallás és szaglás fogalmi tartományában: Egy kontrasztív empirikus vizsgálat eredményei. Jelentés és Nyelvhasználat. 9, 1 (nov. 2022), 155–183. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2022.1.7.
Folyóirat szám
Évf. 9 szám 1 (2022)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Információk a szerzőről

Galac Ádám, ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola

Galac Ádám az Eötvös Loránd Tudományegyetem Interkulturális Nyelvészet Doktori Programjának hallgatója, Brdar-Szabó Rita és Barta Péter témavezetettje. 2016-ban szerzett germanisztika alapszakos, 2019-ben pedig fordító és tolmács mesterszakos diplomát. 2017 óta publikál a kontrasztív nyelvészet és a nyelvi érintkezés különböző vonatkozásaiban. Tágabb értelemben az egyén által szubjektív módon megélt objektív valóság egyéneken átívelő nyelvi konceptualizációi érdeklik – ezt specifikusabban az észlelés nyelvi kifejezésmódjainak tanulmányozásán keresztül közelíti meg. Disszertációs kutatásában ezen belül is a szagérzékelés nyelvi konceptualizációit vizsgálja a magyar, angol, német, francia és spanyol nyelvben.

Hivatkozások

Bagli, Marco 2021. Tastes We Live By. The Linguistic Conceptualisation of Taste in English. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. doi: https://doi.org/10.1515/9783110630404

Baicchi, Annalisa – Rémi Digonnet – Jodi L. Sandford (szerk.) 2018. Sensory Perceptions in Language, Embodiment and Epistemology. (Studies in Applied Philosophy, Epistemology and Rational Ethics 42) Cham: Springer. doi: https://doi.org/10.1007/978-3-319-91277-6

Bechtel, Fritz 1879. Über die Bezeichnungen der sinnlichen Wahrnehmungen in den indogermanischen Sprachen. Weimar: H. Böhlau.

Bergen, Benjamin K. 2012. Louder Than Words. The New Science of How the Mind Makes Meaning. New York: Basic Books.

Bergen, Benjamin K. 2015. Embodiment, simulation and meaning. In Nick Riemer (szerk.) The Routledge Handbook of Semantics. London, New York: Routledge. 142–157.

Bowdle, Brian F. – Dedre Gentner 2005. The career of metaphor. Psychological Review 112/1:193–216. doi: https://doi.org/10.1037/0033-295X.112.1.193

Citron, Francesca M. M. – Adele E. Goldberg 2014. Metaphorical sentences are more emotionally engaging than their literal counterparts. Journal of Cognitive Neuroscience 26/11:2585–2595. doi: https://doi.org/10.1162/jocn_a_00654

Citron, Francesca M. M. – Mollie Lee – Nora Michaelis 2020. Affective and psycholinguistic norms for German conceptual metaphors (COMETA). Behavior Research Methods 52/3:1056–1072. doi: https://doi.org/10.3758/s13428-019-01300-7

Dancygier, Barbara – Eve Sweetser 2014. Figurative Language. (Cambridge Textbooks in Linguistics) Cambridge: Cambridge University Press.

Digonnet, Rémi 2016. Métaphore et olfaction: une approche cognitive. Paris: Honoré Champion.

Digonnet, Rémi 2018a. The linguistic expression of smells: From lack to abundance? In Annalisa Baicchi – Rémi Digonnet – Jodi L. Sandford (szerk.) Sensory Perceptions in Language, Embodiment and Epistemology. (Studies in Applied Philosophy, Epistemology and Rational Ethics) Cham: Springer. 177–191. doi: https://doi.org/10.1007/978-3-319-91277-6_10

Digonnet, Rémi (szerk.) 2018b. Pour une linguistique sensorielle. Paris: Honoré Champion.

Dorst, Aletta G. 2011. Personification in discourse: Linguistic forms, conceptual structures and communicative functions. Language and Literature: International Journal of Stylistics 20/2:113–135. doi: https://doi.org/10.1177/0963947010395522

Dorst, Aletta G. – Gerben Mulder – Gerard J. Steen 2011. Recognition of personifications in fiction by non-expert readers. Metaphor and the Social World 1/2:174–200. doi: https://doi.org/10.1075/msw.1.2.04dor

Galac, Ádám 2020. Semantic change of basic perception verbs in English, German, French, Spanish, Italian, and Hungarian. Argumentum 16:125–146. doi:10.34103/ARGUMENTUM/2020/9.

Geeraerts, Dirk 2015. Sense individuation. In Nick Riemer (szerk.) The Routledge Handbook of Semantics. London, New York: Routledge. 233–247.

Gentner, Dedre – Brian F. Bowdle 2001. Convention, form, and figurative language processing. Metaphor and Symbol 16/3–4:223–247. doi: https://doi.org/10.1080/10926488.2001.9678896

Grimm, Jacob 1848. Die fünf Sinne. Zeitschrift für deutsches Altertum und deutsche Literatur 6:1–15.

Jackendoff, Ray S. 1983. Semantics and Cognition. Cambridge: MIT Press.

Jędrzejowski, Łukasz – Przemysław Staniewski (szerk.) 2021. The Linguistics of Olfaction: Typological and Diachronic Approaches to Synchronic Diversity. (Typological Studies in Language 131) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. doi: https://doi.org/10.1075/tsl.131

Johnson, Mark 1987. The Body in the Mind. The Bodily Basis of Meaning, Imagination, and Reason. Chicago: University of Chicago Press. doi: https://doi.org/10.7208/chicago/9780226177847.001.0001

Julich, Nina 2019. Why do we understand music as moving? The metaphorical basis of musical motion revisited. In Laura J. Speed – Carolyn O’Meara – Lila San Roque – Asifa Majid (szerk.) Perception Metaphors. (Converging Evidence in Language and Communication Research 19) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 165–184. doi: https://doi.org/10.1075/celcr.19.09jul

Kövecses, Zoltán 2000. Metaphor and Emotion. Language, Culture, and Body in Human Feeling. Cambridge: Cambridge University Press.

Kövecses, Zoltán 2019. Perception and metaphor: The case of smell. In Laura J. Speed – Carolyn O’Meara – Lila San Roque – Asifa Majid (szerk.) Perception Metaphors. (Converging Evidence in Language and Communication Research 19) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 327–346. doi: https://doi.org/10.1075/celcr.19.16kov

Krejcie, Robert V. – Daryle W. Morgan 1970. Determining sample size for research activities. Educational and Psychological Measurement 30/3:607–610. doi: https://doi.org/10.1177/001316447003000308

Lakoff, George – Mark Johnson 1980. Metaphors We Live By. Chicago, London: University of Chicago Press.

Lakoff, George – Mark Johnson 1999. Philosophy in the Flesh. The Embodied Mind and its Challenge to Western Thought. New York: Basic Books.

Lakoff, George – Mark Turner 1989. More than Cool Reason. A Field Guide to Poetic Metaphor. Chicago: The University of Chicago Press.

MacKay, Donald G. 1986. Prototypicality among metaphors: On the relative frequency of personification and spatial metaphors in literature written for children versus adults. Metaphor and Symbolic Activity 1/2:87–107. doi: https://doi.org/10.1207/s15327868ms0102_1

Majid, Asifa – Stephen C. Levinson 2011. The senses in language and culture. The Senses and Society 6/1:5–18. doi: https://doi.org/10.2752/174589311X12893982233551

Majid, Asifa – Seán G. Roberts – Ludy Cilissen – Karen Emmorey – Brenda Nicodemus et al. 2018. Differential coding of perception in the world’s languages. Proceedings of the National Academy of Sciences 115/45:11369–11376. doi: https://doi.org/10.1073/pnas.1720419115

Pragglejaz Group 2007. MIP: A method for identifying metaphorically used words in discourse. Metaphor and Symbol 22/1:1–39. doi: https://doi.org/10.1080/10926480709336752

[ÉKSz.2] Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar értelmező kéziszótár. 2., átdolgozott kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Rundell, Michael – Gwyneth Fox (szerk.) 2002. Macmillan English Dictionary for Advanced Learners. Oxford: Macmillan Education. https://www.macmillandictionary.com/.

Sájter Laura 2008. Megszemélyesítés. In Szathmári István (szerk.) Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. (A magyar nyelv kézikönyvei 15) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 383–388.

Simon Gábor 2018. A megszemélyesítés szemantikai sémái József Attila leíró költeményeiben. Magyar Nyelvőr 142/3:328–354.

Speed, Laura J. – Asifa Majid 2020. Grounding language in the neglected senses of touch, taste, and smell. Cognitive Neuropsychology 37/5–6:363–392. doi: https://doi.org/10.1080/02643294.2019.1623188

Speed, Laura J. – Carolyn O’Meara – Lila San Roque – Asifa Majid (szerk.) 2019. Perception Metaphors. (Converging Evidence in Language and Communication Research 19) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. doi: https://doi.org/10.1075/celcr.19

Steen, Gerard 2008. The paradox of metaphor: Why we need a three-dimensional model of metaphor. Metaphor and Symbol 23/4:213–241. doi: https://doi.org/10.1080/10926480802426753

Steen, Gerard J. – Aletta G. Dorst – J. Berenike Herrmann – Anna Kaal – Tina Krennmayr – Trijntje Pasma 2010. A Method for Linguistic Metaphor Identification: From MIP to MIPVU. (Converging Evidence in Language and Communication Research 14) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. doi: https://doi.org/10.1075/celcr.14

Stockwell, Peter 2002. Cognitive Poetics. An Introduction. London, New York: Routledge.

Sweetser, Eve E. 1990. From Etymology to Pragmatics. Metaphorical and Cultural Aspects of Semantic Structure. (Cambridge Studies in Linguistics 54) Cambridge: Cambridge University Press. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9780511620904

Tolcsvai Nagy Gábor 2017. Jelentéstan. In Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) Nyelvtan. (A magyar nyelv kézikönyvtára) Budapest: Osiris Kiadó. 207–502.

Winter, Bodo 2019. Sensory Linguistics. Language, perception and metaphor. (Converging Evidence in Language and Communication Research 20) Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. doi: https://doi.org/10.1075/celcr.20

Wood, Francis A. 1899. The semasiology of words for „smell” and „see”. PMLA 14/3:299–346. doi: https://doi.org/10.2307/456640

Yu, Ning 2015. Embodiment, culture, and language. In Farzad Sharifian (szerk.) The Routledge Handbook of Language and Culture. (Routledge Handbooks in Linguistics) London, New York: Routledge. 227–239.