Experience-based teaching of lexical-semantic relatedness by multimedial texts
Article Sidebar
Main Article Content
Abstract
This paper intends to describe new ways of teaching lexical-semantic relatedness with the help of texts and image-text relations published primarily on Facebook. The link between form and meaning – especially that of polysemy and homonymy – is divided into four groups: 1. lexical relations in image-text connections, 2. homonymy as a result of an ortographic mistake (no accent mark), 3. quasi-polysemic symbolic play on words, 4. homonyms in acronyms. Furthermore, I introduce theoretical and practical suggestions which could be included in textbooks used for Hungarian language teaching in Slovakia.
Downloads
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Attardo, Salvatore 1994. Linguistic Theories of Humor. Berlin: Walter de Gruyter.
Bakonyi Géza 1997. A hálózat használata a nyelv- és irodalomtudomány területén. (NIIF Információs Füzetek) Budapest: NIIF. http://mek.niif.hu/01200/01280/html/1.12.06/ [2017. 04. 8.].
Balázs Géza 2005. Az internetkorszak kommunikációja. In Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.) Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat-Infonia. 25–57.
Bódi Zoltán 2004. A szóbeliség kifejeződése az internetes kommunikációban. Infonia IV/1:26–38.
Csányi János 2001. Az internetnyelv csalafintaságai. In Balázs Géza – Grétsy László (szerk.) Szójátékos anyanyelvünk. Válogatas a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból. Budapest: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. 44–46.
Cseresnyési László 2009. Poliszémia és jelentéskiterjesztés. Az elveszett kontextus nyomában. Magyar Nyelvjárások XLVII:5–20.
Domonkosi Ágnes 2005. Az internet nyelvhasználatának empirikus kutatási lehetőségei. In Balázs Géza – Bódi Zoltán (szerk.) Az internetkorszak kommunikációja. Budapest: Gondolat-Infonia. 143–158.
Fegyverneki Gergő 2014. Digitális alapú motiváció – jó gyakorlatok a magyaróráról. Oktatás–Informatika VI/1:70–80.
Grétsy László 2000. Nyelvi kreativitás, játékosság az anyanyelvi órán. Magyartanítás 41/5:17–23.
Grice, H. Paul 1975. Logic and conversation. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics Vol. 3. Speech Acts. New York: Academic Press. 41–58.
Grice, H. Paul 1997. A társalgás logikája. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó. 213–227.
Hegedűs Gábor 2010. A játékpedagógia elmélete és gyakorlata a konstruálásban. Weboldal. MásKép(p) Tudományos. https://goo.gl/w8iN5m [2017. március 25.].
Horváth Dóra – Mitev Ariel – Veszelszki Ágnes 2013. Egy kiállítás mémei: a mémek megosztásának és interpretálásának fogyasztói élményvilága. In Király Éva (szerk.) „Kiterjesztett” marketing. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola. 140–164.
Jakab György 2011. Írás és olvasás a digitális kultúrában. Új Pedagógiai Szemle 2011/10:92–98.
Jellinek Sára 2015. Humor és metafora a nyelvfilozófiában. In Bárány Tibor – Zvolenszky Zsófia – Tőzsér János (szerk.) Metafora, relevancia, jelentés. (Pragmatika 3) Budapest: Loisir Kiadó. 173–190.
Károly Sándor 1970. Általános és magyar jelentéstan. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kiefer Ferenc 2007. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina.
Lőrincz Gábor 2011. A jelentéstan helyzete a szlovákiai magyar alapiskolákban. In Nagy Melinda (szerk.) A tudomány és az oktatás a tudásközpontú társadalom szolgálatában. A Selye János Egyetem III. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának konferenciakötete. Komárom: Selye János Egyetem. 118–132.
Lőrincz Julianna 2015. Jelentéstani alapismeretek. Komárom: Szakképző és Felnőttképzési Intézet.
Manuel, Kate 2002. Teaching information literacy to generation Y. Journal of Library Administration 36/1–2:195–217.
Nemesi Attila László 2015. Melyik pragmatikaelméletnek van a legjobb „humorérzéke”? In Bódog Alexa – Csatár Péter – Németh T. Enikő (szerk.) Használat és hatás. Újabb eredmények a magyarországi pragmatikai kutatásokban. Budapest: Loisir Könyvkiadó. 123–156.
Nyíri Kristóf 2011. Kép és idő. Budapest: Magyar Mercurius.
Pais Ella Regina 2013. Alapvetések a Z generáció tudománykommunikációjához – tanulmány. Kézirat. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. http://www.zgeneracio.hu/getDocument/1391 [2017.december 7.]
Patakfalvi Attiláné 2009. Játék szerepe a gyermek fejlődésében. In Frank Gabriella (szerk.) A Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény munkatársainak írásai. Budapest: Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény. 1–10.
Pethő József 2006. Jelentéstan. Tankönyv a BA-képzés számára. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola.
Petőfi S. János 1996. Egy multimediális szövegek elemzésére alkalmas jelmodell néhány aspektusa. Jel–Kép 1996/2:87–95.
Prensky, Marc 2001. Digital natives, digital immigrants Part 2: Do they really think differently? On the Horizon 9/6:1–6.
Raskin, Victor 1984. Semantic Mechanisms of Humor. Dordrecht: Reidel.
Renner, Vincent 2015. Lexical blending as wordplay. In Angelika Zirker – Esme Winter-Froemel (szerk.) Wordplay and Metalinguistic / Metadiscursive Reflection. Authors, Contexts, Techniques, and Meta-Reflection. Berlin, Boston: De Gruyter. 119–134.
Schirm Anita 2013. A humor szerepe a nyelvészet oktatásában. In Vargha Katalin – T. Litovkina Anna – Barta Zsuzsanna (szerk.) Sokszínű humor. A III. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 151) Budapest: Tinta Könyvkiadó, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Magyar Szemiotikai Társaság. 50–58.
Séra László 2008. Humor a tanulásban. In Daczi Margit – T. Litovkina Anna – Barta Péter (szerk.) Ezerarcú humor. Az 1. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 79) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 264–272.
Shifman Limor 2016. Az internetes mémek definiálása. Fordította Pölcz Róbert. Apertúra 2016/ősz.
Szekszárdi Júlia 2015. Hogyan szerettessük meg az olvasást? Weboldal. Modern Iskola. http://moderniskola.hu/2015/06/hogyan-szerettessuk-meg-az-olvasast/ [2017. március 22.].
Szikszainé Nagy Irma 1999. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris Kiadó.
Veszelszki Ágnes 2012. Új írásjelek digitális és kézzel írt szövegekben. Anyanyelv-pedagógia 2012/4.
Veszelszki Ágnes 2013. Humor a digitális kommunikációban: az internetes mémek. In Vargha Katalin – T. Litovkina Anna – Barta Zsuzsanna (szerk.) Sokszínű humor. A III. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 151) Budapest: Tinta Könyvkiadó, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Magyar Szemiotikai Társaság. 11–25.