Ugye melyik szabály alól ne találnánk kivételt? Az ugye partikula előfordulása kiegészítendő kérdésekben

Article Sidebar

PDF
Megjelent: dec. 15, 2016
DOI: https://doi.org/10.14232/jeny.2016.1.7
Kulcsszavak:
diskurzuspartikula, ugye, utókérdés, beszédaktus, kontextusjelölő, common ground

Main Article Content

Molnár Cecília Sarolta
MTA Nyelvtudományi Intézet

Absztrakt

A tanulmány az ugye partikula kiegészítendő kérdésekben való előfordulásával foglalkozik a BUSZI-2-ben talált adatok alapján. A vizsgálat célja, hogy ennek a marginális használatnak a leírásával közelebb kerüljünk annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy adható-e egységes interpretáció az ugye partikulának. A tanulmányban áttekintem az ugy--t tartalmazó mondatok formai tulajdonságait, majd rátérek az interpretáció problémáira. Az ugyé-t tartalmazó kiegészítendő kérdő mondatokkal kapcsolatban megállapítom, hogy azok állító beszédaktusokat valósítanak meg, és hogy azokban a partikula kontextusjelölő szerepű, így a kijelentő mondatbeli használatokkal rokon.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Molnár, C.S. 2016. Ugye melyik szabály alól ne találnánk kivételt? Az ugye partikula előfordulása kiegészítendő kérdésekben. Jelentés és Nyelvhasználat. 3, 1 (dec. 2016), 151–167. DOI:https://doi.org/10.14232/jeny.2016.1.7.
Folyóirat szám
Évf. 3 szám 1 (2016)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Információk a szerzőről

Molnár Cecília Sarolta, MTA Nyelvtudományi Intézet

Molnár Cecília Sarolta 2015 szeptembere óta az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos segédmunkatársa, PhD-hallgató az ELTE-MTA elméleti nyelvészeti doktori programjában. Jelenleg Gyuris Beáta A kérdő mondatok és (speciális) használataik nyelvtana és pragmatikája című kutatási projektjében a magyar speciális kérdésekkel kapcsolatos kutatásokban vesz részt. Korábban a Nyelv és Tudomány (nyest.hu) felelős szerkesztőjeként, illetve magyartanárként dolgozott.

Hivatkozások

Abuczki, Ágnes 2015. A multimodal discourse-pragmatic analysis of ugye (~’is that so?’). Sprachtheorie und germanistische Linguistik 25/1:41–74.

Alberti, Gábor – Judit Kleiber 2014. ReALIS: Discourse representation with a radically new ontology. In Ludmila Veselovská – Markéta Janebová (szerk.) Complex Visibles Out There. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2014: Language Use and Linguistic Structure. (Olomouc Modern Language Monographs 4). Olomouc: Palacký University. 513–528.

Gyuris, Beáta megj. alatt. New perspectives on bias in polar questions. A study of Hungarian -e. International Review of Pragmatics.

Gyuris Beáta 2008. A diskurzus-partikulák formális vizsgálata felé. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 4. A szótár szerkezete. Budapest: Akadémiai Kiadó. 639–682.

Gyuris, Beáta 2009. Sentence-types, discourse particles and intonation in Hungarian. In Arndt Riester – Torgrim Solstad (szerk.) Proceedings of Sinn und Bedeutung 13. Stuttgart: Online Publikationsverbund der Universität Stuttgart (OPUS). 157–171.

Gyuris, Beáta 2011. Hungarian hát: New perspectives on old puzzles. Előadás. 4th Syntax, Phonology and Language Analysis conference (SinFonIJA 4). Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet. http://www.nytud.hu/sinfonija4/

Hamblin, C. L. 1973. Questions in Montague English. Foundations of Language 10/1:41–53.

H. Molnár Ilona 1968. Módosító szók és módosító mondatrészletek a mai magyar nyelvben. (Nyelvtudományi Értekezések 60). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kenesei, István – Robert Michael Vágó – Anna Fenyvesi 1998. Hungarian. London: Routledge.

Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Kocsány Piroska 1986. A mondás mint szövegtípus. Kandidátusi értekezés. Budapest: MTA.

Kugler Nóra 1998. A partikula. Magyar Nyelvőr 122/2:214–219.

Ladd, D. Robert 1981. A first look at the semantics and pragmatics of negative questions and tag questions. In Roberta A. Hendrick – Carrie S. Masek – Mary Frances Miller (szerk.) Papers from the 17th Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society. Chicago: Chicago Linguistic Society. 164–171.

Oravecz Csaba – Sass Bálint – Váradi Tamás 2015. Mennyiségből minőséget. Nyelvtechnológiai kihívások és tanulságok az MNSz új változatának elkészítésében. In Tanács Attila – Varga Viktor – Vincze Veronika (szerk.) MSZNY 2015. XI. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: JATEPress. 109–121.

Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. Proceedings of LREC 2014. 1719–1723.

Péteri Attila 2001. Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr 125/1:94–102.

Reese, Brian 2007. Bias in Questions. Doktori értekezés. Austin: University of Texas.

Sadock, Jerrold M. 1974. Toward a Linguistic Theory of Speech Acts. New York: Academic Press.

Schirm Anita 2009. Diskurzusjelölők a parlamenti beszédekben. In Kukorelli Anna (szerk.) Hatékony nyelvi, idegen nyelvi és szakmai kommunikáció interkulturális környezetben. Dunaújváros: Dunaújvárosi Főiskola. 168–175.

Stalnaker, Robert 1978. Pragmatic presuppositions. In Milton K. Munitz – Peter K. Unger (szerk.) Semantics and Philosophy. New York: New York University Press. 197–213.

Zeevat, Henk 2003. Particles: Presupposition triggers, context markers or speech act markers. In Reinhard Blutner – Henk Zeevat (szerk.) Optimality Theory and Pragmatics. London: Palgrave Macmillan. 91–111.