Irodalmi matézis

Article Sidebar

PDF
Megjelent: dec. 4, 2019
DOI: https://doi.org/10.14232/JENY.2019.2.2

Main Article Content

Büky László
SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék

Absztrakt

Az irodalmi művekben ritka a matematikai vagy logikai fogalmak használata. Ismeretük műveltség vagy műveletlenség jelzésére, valamilyen szimbolikusság megjelenítésére alkalmas. Mint nyelvi elemek nagy hírértékűek, erős lehet stiláris hatásuk, amelyet jelöléseik (+, ‒, x, √, ∞ stb.) írásképe erősít.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Büky, L. 2019. Irodalmi matézis. Jelentés és Nyelvhasználat. 6, 2 (dec. 2019), 5–9. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2019.2.2.
Folyóirat szám
Évf. 6 szám 2 (2019)
Rovat
Cikk
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Információk a szerzőről

Büky László, SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszék

Büky László nyelvész (SZTE), az MTA doktora. Főbb kutatási területei: nyelvtörténet, stilisztika, szövegnyelvészet. Legutóbbi könyve: Versek, szavak, szerkezetek Weöres Sándor lírájában. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2019.

Hivatkozások

Arany János 1966a. Hatvani. In Összes költeményei. Budapest: Magyar Helikon. 299‒302.

Arany János 1966b. Az elveszett alkotmány. In Összes költeményei. Budapest: Magyar Helikon. 1295‒1397.

Arany János 1966c. Bolond Istók. In Összes költeményei. Budapest: Magyar Helikon. 1536‒1604.

AranySz. = Beke József 2018. Arany-szótár I‒III. Arany János költői nyelvének szókészlete. Budapest: Anyanyelvápolók szövetsége ‒ Inter.

BalassiSz. = Jakab László ‒ Bölcskei András 2000. Balassi-szótár. Debrecen: Debreceni Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék.

Büky László 2015. „Tenger felhő csillag szántás” – A tekhné egy Weöres Sándor-versben. Magyar Nyelv 111:68–74.

Csokonai Vitéz Mihály 1978. Az özvegy Karnyóné ’s két szeleburdiak. In Öszes művei. Színművek 2. Budapest: Akadémai Kiadó. 173‒206.

Csokonai Vitéz Mihály 2002. Előbeszéd [A’ Tavaszhoz]. In Öszes művei. Tanulmányok. Budapest: Akadémai Kiadó. 35‒40.

CsokSzkt. = Jakab László – Bölcskei András 2017. Csokonai költeményeinek szótára I‒II. Csokonai-szókincstár III. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

ÉrtSz. = Bárczi Géza – Országh László (főszerk.) 1959‒1962. A magyar nyelv értelmező szótára I‒VII. Budapest: Akadémiai Kiadó.

ISO 5776:2016. Graphic technology ‒ Symbols for text proof correction.

Karinthy Frigyes 1959. Így írtok ti I–II. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.

Lőcsei Péter 2004. Weöres-mozaikok, III. Emlékek Weöres Sándor diákkoráról. http://www.vasiszemle.hu/2004/02/locsei.htm (2018. III. 3.)

Marno János 1999. Nincsen líra √ nélkül. Budapest: Palatinus Könyvek Kft.

Móricz Zsigmond 1962. A fáklya. In Regényei és elbeszélései 2. Budapest: Magyar Helikon. 135–372.

MSZ 3491—1988. Magyar Népköztársaság Országos Szabvány. Korrektúrajelek és alkalmazásuk. Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1989. június 1. 1‒14.

Nszt. = Ittzés Nóra (főszerk.) 2006‒. A magyar nyelv nagyszótára. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

Radnóti Miklós 1959. Levél a hitveshez. In Összes versei és műfordításai. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. 262‒263.

RadnótiSz. = Beke József 2009. Radnóti-szótár. Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete. Budapest: Argumentum.

SzGySz. = Füredi Mihály ‒ Kelemen József (szerk.) 1989. A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára 1965‒1977. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Tandori Dezső 1976. A mennyezet és a padló. Budapest: Magvető Könyvkiadó.

Timkó György (szerk.) 1972: Helyesírási és tipográfiai tanácsadó. Budapest: Nyomdaipari Egyesülés.

Trócsányi Zoltán 1918. X ut tök. In A Magyar Nyelv dolgozótársai: Emlék Szily Kálmánnak. Budapest: Hornyánszky Viktor Cs. Kir. Udvari Könyvnyomdája. 87–89.

Weöres Sándor 2013. [Ami az Orbis pictusból kimaradt]. In Elhagyott versek. Budapest: Helikon. 389‒395.

Weöres Sándor 2009‒2013. Egybegyűjtött költemények I‒III. Budapest: Helikon. 27‒33.

ZrínyiSz. = Beke József 2004. Zrínyi Miklós életművének szókészlete. Budapest: Argumentum.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei