On (un)certainty markers in 16th–18th century registers
Main Article Content
Abstract
The present paper studies the history of some derivates of bizony ’surely, certainly’ (bizonyos ’certain’, bizonyára, ’surely’, bizonyosan ’certainly’, bizonytalan ’uncertain’) during the 16th–18th century. The research involves the complex concept of evidentiality, focussing on evaluation, the speaker/writer’s commitment towards the probability of an event marked by the studied elements. The analysis deals with the different uses of each markers and their functional variations on the basis of data from the Old and Middle Hungarian Corpus of Informal Language Use and the Middle Hungarian Corpus of Dramas and Memoirs. In the studied sources, uses of the studied markers were attested which can be seen as novelties compared to the results of the descriptions of earlier periods (cf. Juhász 1992; D. Mátai 2003). During the Middle Hungarian period, the marker bizonyos ‘certain’ expressed not only certainty, but more and more often a fuzzy, unspecified nature of the marked entity. Data also show that the function of bizonyára ‘surely’ also has been changed from marking certainty to indicating assumption and, therefore, some uncertainty as well. Thus, it became a functional variant of bizonyosan ‘certainly’, however, during the period they were used in different contexts to some extent, including the expression of commitment in particular cases.
Downloads
Article Details

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
References
Bednarek, Monika 2006. Epistemological positioning and evidentiality in English news discourse: A text-driven approach. Text & Talk 26/6:635–660. doi: https://doi.org/10.1515/TEXT.2006.027
Bromhead, Helen 2009. The Reign of Truth and Faith: Epistemic Expressions in 16th and 17th Century English. (Topics in English Linguistics 62) Berlin: De Gruyter Mouton. doi: https://doi.org/10.1515/9783110216028
Cheng, Winnie – Anne O’Keeffe 2014. Vagueness. In Karin Aijmer – Christoph Rühlemann (szerk.) Corpus Pragmatics. A Handbook. Cambridge: Cambridge University Press. 360–378. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9781139057493.019
Claridge, Claudia 2020. Epistemic adverbs in the Old Bailey Corpus. In Ewa Jonsson – Tove Larsson (szerk.) Voices Past and Present - Studies of Involved, Speech-related and Spoken Texts: In honor of Merja Kytö. (Studies in Corpus Linguistics 97) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 133–152. doi: https://doi.org/10.1075/scl.97.09cla
Claridge, Claudia – Merja Kytö 2021. Degree and related phenomena in the history of English: Evidence of usage and pathways of change. Journal of English Linguistics 49/1:3–17. doi: https://doi.org/10.1177/0075424220969778
Culpeper, Jonathan – Merja Kytö 1999. Modifying pragmatic force. Hedges in Early Modern English dialogues. In Andreas H. Jucker – Gerd Fritz – Franz Lebsanft (szerk.) Historical Dialogue Analysis. (Pragmatics & Beyond New Series 66) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 293–312. doi: https://doi.org/10.1075/pbns.66.12cul
Culpeper, Jonathan – Merja Kytö 2010. Pragmatic markers. In Jonathan Culpeper – Merja Kytö Early Modern English Dialogues. Spoken Interaction as Writing. (Studies in English Language) Cambridge: Cambridge University Press. 361–397.
D. Mátai Mária 2003. Szófajtörténet. In Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) Magyar nyelvtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 393–429.
Downing, Angela 2001. „Surely you knew!” Surely as a marker of evidentiality and stance. Functions of Language 8/2:251–282. doi: https://doi.org/10.1075/fol.8.2.05dow
Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika 2017. Kiútkeresés a morfológiai labirintusból: Korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113:85–110.
Foolen, Ad 2011. Pragmatic markers in a sociopragmatic perspective. In Gisle Andersen – Karin Aijmer (szerk.) Pragmatics of Society. (Handbooks of Pragmatics 5) De Gruyter Mouton. 217–242. doi: https://doi.org/10.1515/9783110214420.217
G. Varga Györgyi 1992. A névmások. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 455–569.
Gray, Bethany – Douglas Biber 2014. Stance markers. In Karin Aijmer – Christoph Rühlemann (szerk.) Corpus Pragmatics. A Handbook. Cambridge: Cambridge University Press. 219–248. doi: https://doi.org/10.1017/CBO9781139057493.012
Gugán Katalin 2020. Regiszterfüggő változatok a középmagyarban. Kézirat.
Gugán Katalin 2021. A Jespersen-ciklus előszobájában: a mondattagadás változatai a középmagyarban. In Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Varga Mónika (szerk.) Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 129–153.
Gugán Katalin 2022. „Félő, az Isten is el ne hagyjon” – Pleonasztikus tagadás a középmagyarban. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 95–111.
Gugán Katalin 2023. A kivétel erősíti a szabályt? A regiszter és az egyén szerepe a stabil variációban. In Cser András – Nemesi Attila László (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia 5. Budapest: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 129–153.
Haader Lea 2008. Az alárendelő mondatok változási irányairól. In Haader Lea – Horváth László (szerk.) Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 89) Budapest: Tinta Könyvkiadó. 78–88.
I. Gallasy Magdolna 1992. A névelők. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 716–771.
Juhász Dezső 1992. A módosítószók. In Benkő Loránd – E. Abaffy Erzsébet – Rácz Endre (szerk.) A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. A kései ómagyar kor. Morfematika. Budapest: Akadémiai Kiadó. 815–838.
Kontra, Miklós – Tamás Váradi 1997. The Budapest Sociolinguistic Interview: Version 3. (Working Papers in Hungarian Sociolinguistics 2) Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.
Kugler Nóra 2015. Megfigyelés és következtetés a nyelvi tevékenységben. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 179) Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Larsson, Tove 2019. Grammatical stance marking across registers: Revisiting the formal-informal dichotomy. Register Studies 1/2:243–268. doi: https://doi.org/10.1075/rs.18009.lar
Mohay Zsuzsanna 2020. Múlt idők a középmagyar kori levelekben. Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Mohay Zsuzsanna 2021. Az -á/-é jeles múlt idő szerepe a tapasztalat és a személyesség kifejezésében boszorkányperekben. In Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Varga Mónika (szerk.) Versengő szerkezetek a középmagyar kor nyelvében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 86–109.
Mohay Zsuzsanna 2022. A regiszter szerepe a múlt idők variációjában Wathay Ferenc emlékirata és egykorú úriszéki perek alapján. Nyelvtudományi Közlemények 118:175–207. doi: https://doi.org/10.15776/NYK.2022.118.6
Novák, Attila – Katalin Gugán – Mónika Varga – Adrienne Dömötör 2018. Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52/1:1–28. doi: https://doi.org/10.1007/s10579-017-9393-8
Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In Nicoletta Calzolari – Khalid Choukri – Thierry Declerck – Hrafn Loftsson – Bente Maegaard – Joseph Mariani – Asuncion Moreno – Jan Odijk – Stelios Piperidis (szerk.) Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA). 1719–1723.
Quirk, Randolph – Sidney Greenbaum – Geoffrey N. Leech – Jan Svartvik 1985. A Comprehensive Grammar of the English Language. London: Longman.
Silver, Marc 2003. The stance of stance: A critical look at ways stance is expressed and modeled in academic discourse. Journal of English for Academic Purposes 2/4:359–374. doi: https://doi.org/10.1016/S1475-1585(03)00051-1
Simon-Vandenbergen, Anne-Marie – Karin Aijmer 2008. The Semantic Field of Modal Certainty. A Corpus-Based Study of English Adverbs. (Topics in English Linguistics 56) Berlin: De Gruyter Mouton. doi: https://doi.org/10.1515/9783110198928
Szeverényi Sándor 2020. Az evidencialitás kulturális magyarázatának lehetséges történeti vonatkozásai az északi szamojéd nyelvekben. Folia Uralica Debreceniensia 27:283–306.
Tagliamonte, Sali A. – Jennifer Smith 2021. Obviously undergoing change: Adverbs of evidentiality across time and space. Language Variation and Change 33/1:81–105. doi: https://doi.org/10.1017/S0954394520000216
Varga Mónika 2022a. Kommunikáció és szövegformálás boszorkányperekben. (Gondolat-Jel 6) Budapest: Szépirodalmi Figyelő Alapítvány.
Varga Mónika 2022b. Pragmatikai markerekről 18. századi regiszterekben: összehasonlító elemzés. In Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.) A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei XI. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék. 431–445.
Varga Mónika 2022c. A Fatensnél nem konstál – Boszorkányperes tanúvallomások kérdés- és válaszmintázatainak pragmatikai elemzése. Argumentum 18:144–171. doi: https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2022/8
Varga Mónika 2023. Pragmatikai markerek terjedéséről középmagyar kori regiszterekben. In Cser András – Nemesi Attila László (szerk.) Nyelvelmélet és diakrónia 5.. Budapest: PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék. 211–252.
Varga Mónika 2024. „Igen akarom, hogy odaérkezett” – Pragmatikai markerek korpuszalapú elemzése a funkció és a regiszterek tükrében. Kézirat.