A perfektiváló igekötők argumentumszerkezet-változtató hatásairól
Article Sidebar
Main Article Content
Absztrakt
Az igekötők egyik fontos tulajdonsága a perfektiválás, vagyis befejezett aspektusúvá tehetnek igéket. Jelen kutatásomban arra a kérdésre keresek választ, hogyan tudjuk tetten érni az igekötők ezen funkcióját elsősorban pusztán szintaktikai és számítógépes módszereket alkalmazva. Az igekötők perfektiváló hatását korpusz alapján vizsgálom az MNSZ2 (Oravecz–Váradi–Sass 2014) adatai közül válogatva. Kutatásomban öt igekötőt választottam ki (el, át, ki, meg és végig). Ezen igekötők sokféle igével való összekapcsolódását és az ezen igék igekötő nélküli előfordulásait összehasonlítva állapítom meg, milyen változást okozott az igekötő a mondat argumentumszerkezetében. Ezután aszerint kategorizáltam a vizsgált igéket, hogy kompozicionális, nem kompozicionális vagy idiomatikus-e az adott igekötő + ige összetétel. Az adatok összehasonlítása után kapott eredményeket K-means klaszterezési módszerrel osztályoztam, majd összevetettem az általam meghatározott kategóriák és a kapott eredmények összességét, így állapítva meg, hogy milyen szintaktikai „kifejezőeszközei” vannak, ha az igekötőnek perfektív funkciója (is) van.
Letöltések
Article Details
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hivatkozások
Gyulai Lívia 2021. Az igekötők legjellemzőbb argumentumszerkezet-változtató hatásainak korpuszalapú vizsgálata. In Gráczi Tekla Etelka – Ludányi Zsófia (szerk.) Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből 2021. Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. 176–198. https://doi.org/10.18135/Alknyelvdok.2021.15.8.
Gyulai Lívia 2023. Az igék csoportosítása az igekötők argumentumszerkezetben okozott változása alapján. Alkalmazott Nyelvtudomány 2023/2:157–173. https://doi.org/10.18460/ANY.K.2023.2.009.
Harris, Zellig S. 1954. Distributional structure. WORD 10/2–3:146–162. https://doi.org/10.1080/00437956.1954.11659520.
Kálmán László 2006. Miért nem vonzanak a régensek? In Kálmán László (szerk.) KB 120. A titkos kötet. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósi András tiszteletére. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet, Tinta Könyvkiadó. 229–246.
Kálmán László – Trón Viktor 2007. Bevezetés a nyelvtudományba. 2., bővített kiadás. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 48. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kiefer Ferenc 2006a. Aspektus és akcióminőség, különös tekintettel a magyar nyelvre. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Kiefer Ferenc 2006b. Alaktan. In Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 54–79.
Kiefer Ferenc – Ladányi Mária 2018. Az igekötők. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Komlósy András 1992. Régensek és vonzatok. In Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest: Akadémiai Kiadó. 299–527.
Oravecz, Csaba – Tamás Váradi – Bálint Sass 2014. The Hungarian Gigaword Corpus. In Nicoletta Calzolari et al. (szerk.) Proceedings of the Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation (LREC’14). Reykjavik: European Language Resources Association (ELRA). 1719–1723.
Partee, Barbara H. 2004. Compositionality. In Barbara H. Partee Compositionality in Formal Semantics. Selected Papers. Explorations in Semantics 1. Malden: Blackwell Publishing. 153–181.
Szécsényi Tibor 2019. Argumentumszerkezet-variánsok korpusz alapú meghatározása. In Berend Gábor – Gosztolya Gábor – Vincze Veronika (szerk.) XV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Intézet. 315–329.
Szécsényi Tibor 2024. Tagmondatok és megszakítatlan összetevők kinyerése függőségi elemzésből. In Berend Gábor – Gosztolya Gábor – Vincze Veronika (szerk.) XX. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem TTIK, Informatikai Intézet. 217–228.
Szécsényi, Tibor – Lívia Gyulai 2024. Distinguishing compositional and non-compositional verbal complexes. A corpus-based approach. In Markéta Janebová – Michaela Čakányová – Joseph Emonds (szerk.) Language use and linguistic structure: Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2023. Olomouc Modern Language Series 10. Olomouc: Palacký University Olomouc. 224–237.
Szécsényi, Krisztina – Tibor Szécsényi 2024. Determining argument structure variants by numerical optimization. In Markéta Janebová – Michaela Čakányová – Joseph Emonds (szerk.) Language Use and Linguistic Structure. Proceedings of the Olomouc Linguistics Colloquium 2023. Olomouc Modern Language Series 10. Olomouc: Palacký University Olomouc. 210–223.
Szécsényi Tibor – Virág Nándor 2022. Az ige helyhatározói bővítményeinek megkülönböztetése és az argumentumszerkezeti variánsok korpusz alapú szétválasztása. In Berend Gábor – Gosztolya Gábor – Vincze Veronika (szerk.) XVIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged: Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Intézet. 535–647.
Vincze, Veronika 2011. Semi-Compositional Noun + Verb Constructions: Theoretical Questions and Computational Linguistic Analyses. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. https://doi.org/10.14232/phd.1430.
Vincze, Veronika – Dóra Szauter – Attila Almási – György Móra – Zoltán Alexin – János Csirik 2010. Hungarian Dependency Treebank. Proceedings of the Seventh Conference on International Language Resources and Evaluation. Valletta, Málta: European Language Resources Association. 1855–1862.
Zsibrita, János – Veronika Vincze – Richárd Farkas 2013. magyarlanc: A toolkit for morphological and dependency parsing of Hungarian. Proceedings of RANLP 2013. 763–771.