Történeti beszédaktus-kutatás A középkori katalán plaure ’tetszik’ igével alkotott

Main Article Content

Nagy C. Katalin

Absztrakt

Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a középkori katalán plaure ’tetszik’ ige felszólító értelmű alakjaival alkotott egyes szerkezetek használatát, amely ellentmond Searle (1975) általánosításának az indirekt direktívák lehetséges végrehajtási módjairól. A vizsgált szerkezetek a középkori katalánban engedélykérő direktívák, később pedig indirekt direktívák végrehajtására voltak használatosak. Az előfordulások egy csoportjában Isten, vagy valamely más isteni személy tetszését kéri a beszélő: ez a használat az interakció bizonyos pontjain volt hajlamos megjelenni, és kitüntetett szerepe volt annak felépítésében és az érvelésben. A ’(ne) tessék Istennek’ értelmű szófordulat a középkori katalánban szubjektifikáción is keresztülment. A tanulmány további célkitűzése, hogy bemutassa és értékelje a diakrón beszédaktus-kutatás módszertanának egyes eljárásait, a kvalitatív kontextuális elemzés jelentőségét hangsúlyozva. Az írott formában fennmaradt megnyilatkozások illokúciós értékének megállapításához a beszédaktusigék vizsgálatán kívül figyelembe kell venni a társas kontextust, enciklopédikus információkat, a kérés tartalmát és súlyát, az adott kor kulturális közegét, valamint az interakció felépítését és benne a kérdéses megnyilatkozás helyét és szerepét. Amennyiben teljes képet akarunk kapni a vizsgált szerkezet használatáról, a teljes jelentésmezőt, funkcionális mezőt érdemes feltérképezni, azaz az egyazon típusú illokúciós aktus végrehajtására alkalmas, hasonló funkciójú szerkezeteket együtt érdemes vizsgálni.

Letöltések

Article Details

Hogyan kell idézni
[1]
Nagy C., K. 2018. Történeti beszédaktus-kutatás: A középkori katalán plaure ’tetszik’ igével alkotott. Jelentés és Nyelvhasználat. 5, 1 (dec. 2018), 215–242. DOI:https://doi.org/10.14232/JENY.2018.1.9.
Folyóirat szám
Rovat
Cikk
Információk a szerzőről

Nagy C. Katalin, MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport; SZTE Általános Nyelvészeti Tanszék

Nagy C. Katalin tudományos munkatárs az MTA-DE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoportban. Történeti pragmatikával foglalkozik, eddig elsősorban a katalán összetett múlt kialakulását vizsgálta történeti pragmatikai szempontból. További kutatási témái a történeti beszédaktus-kutatás és udvariasságkutatás, valamint a történeti pragmatikai módszertan körébe tartoznak, különös tekintettel a kontextus szerepére és értelmezéseire a történeti pragmatikában.

Hivatkozások

Alturo, Núria – Marianna Chodorowska-Pilch 2009. La gramaticalització de „sisplau”. Els Marges 88:15–38.

Arnovick, Leslie K. 1999. Diachronic Pragmatics. Seven Case Studies in English Illocutionary Development. (Pragmatics & Beyond New Series 68) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.

Athanasiadou, Angeliki – Costas Canakis – Bert Cornillie (szerk.) 2006. Subjectification. Various Paths to Subjectivity. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton.

Beardsley, Wilfred Attwood 1921. Infinitive Constructions in Old Spanish. New York: Columbia University Press.

Clark, Herbert H. – Thomas B. Carlson 1982. Hearers and speech acts. Language 58/2:332–373. doi: https://doi.org/10.2307/414102

Cuyckens, Hubert – Kristin Davidse – Lieven Vandelanotte (szerk.) 2010a. Subjectification, Intersubjectification and Grammaticalization. (Topics in English Linguistics 66) Berlin, Boston: De Gruyter Mouton.

Cuyckens, Hubert – Kristin Davidse – Lieven Vandelanotte 2010b. Introduction. In Hubert Cuyckens – Kristin Davidse – Lieven Vandelanotte (szerk.) Subjectification, Intersubjectification and Grammaticalization. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. doi: https://doi.org/10.1515/9783110226102.0.1

Dijk, Teun A. van 1977. Pragmatic macro-structures in discourse and cognition. In Marc de Mey – Rik Pinxten – M Poriau – Fernand Vandamme (szerk.) International Workshop on the Cognitive Viewpoint: CC77. University of Ghent, 24-26. 3. 77. Communication & Cognition. 99–113.

Ervin-Tripp, Susan 1991 [1976]. Ott van Szibill? A direktívumok szerkezete az amerikai angolban. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv, kommunikáció, cselekvés I. Budapest: Tankönyvkiadó. 77–123.

Ilyefalvi Emese – Székely Tünde 2010. „[…] akar mi lellyen benneteket mingyart Emberre gyanakoztok”. Boszorkányfenyegetések pragmatikai elemzése. XI. RODOSZ konferenciakötet. Kolozsvár: RODOSZ, Clear Vision. 75–92.

Jacobs, Andreas – Andreas H. Jucker 1995. The historical perspective in pragmatics. In Andreas H. Jucker (szerk.) Historical Pragmatics. Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 3–27.

Jucker, Andreas H. 1994. The feasibility of historical pragmatics. Journal of Pragmatics 22/5:533–536. doi: https://doi.org/10.1016/0378-2166(94)90083-3

Jucker, Andreas H. – Irma Taavitsainen 2000. Diachronic speech act analysis. Insults from flyting to flaming. Journal of Historical Pragmatics 1/1:67–95. doi: https://doi.org/10.1075/jhp.1.1.07juc

Jucker, Andreas H. – Irma Taavitsainen (szerk.) 2008. Speech Acts in the History of English. (Pragmatics & Beyond New Series 176) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company.

Kohnen, Thomas 2000. Explicit performatives in Old English. A corpus-based study of directives. Journal of Historical Pragmatics 1/2:301–321. doi: https://doi.org/10.1075/jhp.1.2.07koh

Kohnen, Thomas 2007. Text types and the methodology of diachronic speech act analysis. In Susan M. Fitzmaurice – Irma Taavitsainen (szerk.) Methods in Historical Pragmatics. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. 139–166. doi: https://doi.org/10.1515/9783110197822.139

Langacker, Ronald W. 2006. Subjectification, grammaticization, and conceptual archetypes. In Angeliki Athanasiadou – Costas Canakis – Bert Cornillie (szerk.) Subjectification. Various Paths to Subjectivity. Berlin, Boston: Mouton de Gruyter. 17–40.

Montgomery, Thomas 1998. Medieval Spanish Epic. Mythic Roots and Ritual Language. Penn State Press.

Nagy C. Katalin 2011. A diakrón beszédaktus-kutatás egyes módszertani problémáiról. In Gécseg Zsuzsanna (szerk.) LingDok 10. Nyelvész-doktoranduszok dolgozatai. Szeged: SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola. 155–179.

Nagy C. Katalin 2018. Udvarias direktívák a középkori katalánban. In Csikós Zsuzsanna (szerk.) 25 év – 25 tanulmány: Fejezetek a Hispanisztika Tanszék történetéből 1993–2018. Szeged: JATEPress. 229–242.

[ÉKSz.2] Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar értelmező kéziszótár. 2., átdolgozott kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Searle, John R. 1975. Indirect speech acts. In Peter Cole – Jerry L. Morgan (szerk.) Syntax and Semantics, Volume 3: Speech Acts. New York: Academic Press. 59–82.

Searle, John R. 1991 [1975]. Közvetett beszédaktusok. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyényi Tamás (szerk.) Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Tankönyvkiadó. 53–76.

Searle, John R. 1991 [1969]. Az illokúciós aktusok szerkezete. In Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyényi Tamás (szerk.) Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Tankönyvkiadó. 30–52.

Szili Katalin 2002. A kérés pragmatikája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr 126/1:12–30.

Taavitsainen, Irma – Andreas H. Jucker 2007. Speech act verbs and speech acts in the history of English. In Susan M. Fitzmaurice – Irma Taavitsainen (szerk.) Methods in Historical Pragmatics. Berlin, Boston: De Gruyter Mouton. 107–138. doi: https://doi.org/10.1515/9783110197822.107

Traugott, Elizabeth C. 1982. From propositional to textual and expressive meanings. Some semantic-pragmatic aspects of grammaticalization. In Winfred P. Lehmann – Yakov Malkiel (szerk.) Perspectives on Historical Linguistics. (Current Issues in Linguistic Theory 24) Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 245. doi: https://doi.org/10.1075/cilt.24.09clo

Traugott, Elizabeth C. 1989. On the rise of epistemic meanings in English. An example of subjectification in semantic change. Language 65/1:31–55. doi: https://doi.org/10.2307/414841

Traugott, Elizabeth C. 2003. Constructions in grammaticalization. In Brian D. Joseph – Richard D. Janda (szerk.) The Handbook of Historical Linguistics. Oxford: Blackwell. 624–647.

Traugott, Elizabeth C. 2010. (Inter)subjectivity and (inter)subjectification: A reassessment. In Kristin Davidse – Lieven Vandelanotte – Hubert Cuyckens (szerk.) Subjectification, Intersubjectification and Grammaticalization. Berlin, Boston: De Gruyter. 29–71.

Traugott, Elizabeth Closs – Richard B. Dasher 2004 [2002]. Regularity in Semantic Change. Cambridge, New York: Cambridge University Press.

Zaicz Gábor (szerk.) 2006. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. (A magyar nyelv kézikönyvei 12) Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Hasonló cikkek

1 2 3 4 5 6 7 8 > >> 

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.